A BME Lakóépülettervezési Tanszék 2011 őszén sikerrel indult a TÁMOP tananyagfejlesztési pályázatán, amelynek keretében két év alatt 14 tananyag kidolgozását vállalta. Ez nagy lehetőséget jelentett: a tankönyv, a segédletek, példatárak, valamint a tematikus videók és az interaktív játék a következő években az oktatás meghatározó eszközei lesznek. Az ingyenesen letölthető digitális anyagok egyrészt minden hallgató számára lehetővé teszik a hozzáférést, másrészt megkönnyítik a tan- anyagok folyamatos megújítását. Az oktatási anyagok közül öt kétnyelvű, egy angolul és három magyarul áll a hallgatók és az oktatók rendelkezésére.

A Digitális Tankönyvtár oldalán – digitalistananyagok.tumblr.com – keresztül a tananyagok 2014. januárjától bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek.

Tananyagok:

Lakóházak tervezése

Bitó János már klasszikusnak számító Lakóházak tervezése című tankönyve, a lakóépülettervezés oktatásának meghatározó eleme, amely ezentúl digitálisan ingyenesen is elérhető.
A könyv a lakóépületek tervezésének objektív szempontjait veszi sorra a lakás helyiségeitől és az egyes tevékenységek méreteitől indulva a családi házak, társasházak és alacsony nagy sűrűségű beépítéseken és a hétvégi házakon át, a lakókörnyezet kialakításáig és a lakásállomány fenntartásáig, fejlesztéséig.
A digitális változat tartalma a környezettudatos építés és az akadálymentesítés témakörében egyaránt megújult. A bővített változatnak elkészült az angol nyelvű fordítása is, amely az idegennyelvű képzés oktatóinak és hallgatóinak nyújthat segítséget.

Családi házak

„A XX. sz. építészetének történetét az egymás után épült magánházak írják. Mindegyikkel szemben azonos az elvárás: legyen nappali és kert. S mivel az igények azonosak, az esetek 99%-ában az építészeti megoldások banálisak. Másrészt ez nyilvánvaló egyszerűség, amit nem fertőzött meg semmiféle különleges elvárás: lehetővé teszi az építész számára, hogy elérje magának az építészet leglényegét.” Az idézet Rem Koolhaastól való, aki a Villa d’Ava kapcsán beszélt a családi házak tervezéséről.
Ez a gyűjtemény – a történeti példák bemutatása mellett – az elmúlt évszázad családi házait tartalmazza, azokat, melyek a tervezés során tanulságul szolgálhatnak.
A példatár (a hasonló szerkesztésű Többlakásos házak és Alacsony intenzív beépítések kötetekkel) fontos kiegészítése Bitó János: Lakóházak tervezése című könyvének, amely vállaltan csak a tervezés egzakt peremfeltételeivel foglalkozik.

Többlakásos házak

Ez a gyűjteményes kötet a családi házakról szóló munka folytatása, a történeti példák mellett az elmúlt mintegy száz év többlakásos házait mutatja be. A kronologikus sorrendben tárgyalt épületek az adott időszak példaértékű házai, melyek elveikben folytatható tradíciót jelentenek. A válogatás nem törekszik a téma reprezentatív bemutatására: olyan épületek is szerepelnek a gyűjteményben, melyek mára erkölcsi és fizikai avuláson mentek keresztül, vagy a mienktől eltérő kulturális, társadalmi, éghajlati körülmények között jöttek létre, ám elemzésük mégis fontos tanulságokkal szolgál egy társasház tervezésénél.

Alacsony intenzív beépítések

Kenneth Frampton A modern építészet kritikai története című könyve utószavában úgy tekint az alacsony intenzív beépítésekre, mint a városok fejlődésének egyik progresszív lehetőségére. Felsorolva a legjobb példákat, hibának tartja, hogy kevés ilyen lakóegyüttes épül.
Magyarországon szinte elenyésző az ilyen beépítések száma, holott az építészképzésnek mindig fontos elemei voltak az alacsony nagy sűrűségű lakóházak. A kevés megvalósult példa okát a beruházás relatív bonyolult jellegével, a beruházói szándék hiányával magyarázhatjuk, valamint azzal, hogy a szabályozási tervek csak nagyon ritkán adnak lehetőséget ilyen telepek építésére.
A kötet – a Családi házak és a Többlakásos házak című munkákhoz hasonlóan – összegyűjti és bemutatja a tárgykör történeti példáit és a XX. század megvalósult magas szintű eredményeit, ezzel felhívva a figyelmet arra, hogy ez a beépítési forma a fenntartható városfejlődés egyik megkerülhetetlen eleme.

Habitatio

A Habitatio tananyag a Lakóhelyek elemzése című tantárgyhoz kapcsolódik. A tárgy célja, hogy a lehető legtágabb értelmezésben mutasson be minden olyan helyet, ahol emberek élnek, akár állandó, akár ideiglenes jelleggel. Ebből következően lakóhely az, ahol legalább egy ember legalább egy éjszakát többé-kevésbé védett körülmények között el tud tölteni.
Ebbe a meghatározásba beletartozik minden, a hagyományos értelemben vett történeti és kortárs lakóház is. A családi házakkal, az alacsony intenzív (vagy alacsony, nagy sűrűségű) beépítésekkel és a többlakásos lakóépületekkel külön tananyagok foglalkoznak. A Habitatio tananyag három témakört ölel fel, a köznépi lakóhelyeket, a különleges lakóhelyeket és a kortárs kísérleti lakóhelyeket. Mindhárom területet egy-egy rendszerező tanulmány és egy 40 példából álló gyűjtemény mutatja be. A válogatás célja az adott terület lehetőleg színes, aktuális, és minél több szempontból reprezentatív bemutatása.

Kísérleti Épületrevitalizációk

Az építészet nem csodafegyver – előfordul, hogy nem őrá van szükség. Vagy nem éppen a megszokott fegyverzetében, közismert segédhadaival. Legalább két kortárs példánk van ilyen sikeres nem-építész konstruálásra: az egyik a CH2 – 2006 Melbourne Council House 2, a másik Bjarke Ingels vagyis a BIG iroda. Hazai példaként joggal gondolhatnánk Zalotay Elemérre, csakhogy az ő esetében hiányzik az átütő siker. Talán inkább Janesch Péter Nyugati Negyed pályázata az a szellemi teljesítmény, amely a hazai mezőnyből ide sorolható. Az esetekre talán az építés demokratizálódása lehetne az egyik kulcsszó. Akkor is, ha a BIG (és Janesch) példája éppen az erős egyéniség sikerét mutatja…
A Kísérleti épületrevitalizációk c. tananyag a hagyományos építészeti tervezés helyett a környezet szerepére helyezi a hangsúlyt.
Nem állítjuk, hogy leáldozott volna akár a sztárépítészeknek, akár a “szép” épületek tündöklésének, de mellettük szintén sztárrá érett és művével javában formálja a világunkat egy nem-hagyományos, nem énközpontú környezetművészet, amely lényege szerint nem-mérnöki és nem-építészi. Ezek a jellegzetességek tapasztalatunk szerint egy korszerű rehabilitációs folyamatban hasznosíthatóak elsősorban, tipikus terepük a nagyvárosi szövet.

XXLakofilm

A családi házak tervezéséhez Bitó János 2003-ban kiadott Lakóházak tervezése című tankönyve szolgáltat az egyetemi oktatáshoz nélkülözhetetlen alapokat. A 20 rövidfilm a könyv öt fejezete alapján tekinti át a családi ház tervezésének elméletét és gyakorlati fogásait. A szerkesztők nem a könyv megfilmesítésére törekedtek, helyette beszélgetések születtek a tervezés módszertanáról: egy olyan szöveg és képgyűjtemény, amelyben az általános, tanítható tervezési alapelveket ki-ki a maga személyes értelmezésében fejtheti ki, foglalja össze.
Nevezhetjük ezt egy kortárs építészeti tablónak. A rövidfilmekben egy-egy elismert hazai építész beszél a családi házak tervezési elveiről, alapvetéseiről – legtöbb esetben egy saját épület ismertetésén keresztül. Az 5 tematikus csoporton belül 4-4 film készült, azonos témát feldolgozva, de más-más építész interpretálásában.

XII Lakófilm

A 12 rövidfilm a kortárs magyar lakóházak bemutatására tesz kísérletet: lehetőség szerint – az ország teljes területéről válogatva – minél több, különböző építészeti felfogásban született ház kerüljön a diákok elé, nem csak az építészeti irányzatokat, de a méretet, a környezetet, az anyaghasználatot és a szerkezetet illetően is.
A rövidfilmekben egy-egy elismert hazai építész beszél az általa tervezett lakóházról, annak tervezési elveiről, az alkotás folyamatáról, a megbízóval és az építtetővel való kapcsolatáról, valamint a kivitelezés nehézségeiről és örömteli pillanatairól. A filmekben nem látható riporter és nem hallható feltett kérdés. A személyes „monológok” alatt a kamera bejárja az épületet. Megismerhetjük az épületek alaprajzait, metszeteit, gyakran érdekes építészeti részleteket is, amelyek a ház térkapcsolatainak, elrendezésének, szerkesztési elvének jobb megértését segítik. Sok esetben skiccek és vázlatok megjelenésével válik érthetőbbé a tervezői gondolat.
Bár a válogatás koránt sem teljes, a beszélgetések hitelesen tükrözik napjaink lakóháztervezésének problémáit és eredményeit.

LakoBOX

Bár a játék, a játékosság oktatás-pszichológiailag bizonyítottan meghatározó eleme a tanulási folyamatnak, az egyetemi tananyagok elenyésző hányada játékorientált. A LakoBOX azért jött létre, hogy kísérletet tegyünk ennek a hiánynak a minimális pótlására, legalább a lakóépülettervezés oktatása terén.
A fejlesztés folyamatát magát is játékként fogtuk föl: kiindulásként egy „víruspályázatot” szerveztünk építészmérnök hallgatóknak, amelynek célja játék ötletek kitalálása és kifejlesztése volt. A BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének hallgatói és építészhallgatók vegyes csapatokban dolgoztak az ötleteken, végül több játékprogram koncepcióból a LakoBOX memóriajáték bizonyult fejlesztésre érdemesnek.
A játék szintjei a különböző pályákon végigvezetnek a lakófunkciók térbeli igényein, a többlakásos rendszerek összefüggésein, a tartószerkezeti és az energiatudatos megoldásokon egyaránt.

ESP

Az Európai Unió energiafogyasztásának átlagosan 40%-át, a széndioxid-kibocsátásának 36%-át az épületek üzemeltetése teszi ki, ezért nagyon kis mértékű hatékonyság-javulás is jelentős gazdasági megtakarítást jelent.
Magyarországon az épületenergetikai méretezés a jelenleg hatályos rendelet szerint az összehasonlíthatóság érdekében az egész ország területére vetített átlagos adatok alapján történik. Ez a rendszer nem veszi figyelembe az adott terület lokális klímáját: szelességét, árnyékoltságát és a környezet kisugárzási képességét.
Ahhoz, hogy egy épület energiafogyasztásáról pontosabb képet kapjunk, a számítások során figyelembe kell venni, hogy az épületekkel szemben támasztott belső használati igények és az épületeket érő külső hatások térben és időben változnak.
Erre reagál a BME Lakóépülettervezési Tanszéke által szabadalmaztatott találmányon alapuló, új tervezésű mérőberendezés-szoftver rendszer, a DROID. Ez a fejlesztés egy adott helyszín környezeti hatásainak mérésével, egyedi hely- és épületgeometria-specifikus adatokat hoz létre és rendez adatbázisba.
Az angol nyelvű Energy Efficient Site Specific Planning című tananyag célja, hogy erre a témakörre irányítsa a hallgatók figyelmét.

A tananyagok a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0055 számú Tananyag-fejlesztés a lakóépületek tervezése tárgykörben, különös tekintettel a fenntartható és energiatudatos szemléletmódra című tananyagfejlesztési pályázat keretében valósultak meg.