Expo 2016 kertészeti világkiállítás
Antalya, 2016. április 23. – október 30.

Szöveg és fotók: Lővei Pál

Törökország egy negyedszázad óta a világkiállítások és a kertészeti expók egyik legszorgalmasabb résztvevője. Bemutatkozásai egyre nagyobb szabásúak, és a kortárs építészet és design keveredett bennük a történelmi-művészeti hagyományok átgondolt tálalásával.
1998-ban az óceánoknak szentelt lisszaboni kiállításon az elegánsan sötétben tartott, csupán kis fényektől csillogó török pavilon aranyos díszekkel telefaragott, ünnepi szultáni gályát állított a középpontba. 2008-ban Zaragozában, ahol az édesvíz volt a fő téma, Isztambul különböző századokból származó márvány ivókútjainak és kútházainak lenyűgöző – így együttesként sosem látható – másolatai között bóklászhatott a látogató. A hannoveri expón a teljesen transzparens üveg-fa pavilon hidakkal és galériákkal tagolt, kortárs műalkotásoknak is helyet adó tere egy modern ország képét sugározta. Milánóban is ez volt a célja a filigrán, történeti formákra inkább csak ritmusával és arányaival emlékeztető, áttört árnyékoló szerkezet alatti kert által összefogott, kisebb-nagyobb épületecskék alkotta szép sétatérnek. Az egyik kioszk már az idei antalyai kertészeti világkiállítást propagálta, de ennek terveiről a 2012-ben a hollandiai Venlo kertészeti világkiállításán (Floriade) berendezett török kert és pavilon vetített képei is hírt adtak.
A törökök fokozatokban gondolkodtak: az ország először a gazdaságilag nem annyira megterhelő – de a többi világkiállítási kategóriához hasonlóan a Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) által felügyelt – kertészeti expó rendezésével a realitások talaján maradva léphetett a világkiállítást rendező országok sorába, Ázsiában Japánt, Kínát, Thaiföldet követően. Ezt fejelhette volna meg a 2020-ra egyetemes világkiállítási tervekkel színre lépő kikötőváros, İzmir, az utóbbi fél évszázadban a kontinensen a legmagasabb kategóriát jelentő expóval kirukkoló Japán és Kína, a szakvilágkiállítást kétszer is rendező Dél-Korea és Japán, valamint a jövőre egy újabbnak otthont adó Kazahsztán példáját követve. A 2020-as versenyben végül Dubaj diadalmaskodott, de a török kormányzat aligha mondott le végleg világkiállítási terveiről.
Az expónak kezdetben a „Növények és gyerekek” címet szánták, végül azonban a „Zöld élet a jövő generációinak” témánál kötöttek ki. Antalya mint helyszín kiválasztásának több indoka is volt. A török Riviéra központjában sokmillió potenciális látogatóval lehetett számolni, a nagyváros és környéke ugyanakkor a turizmustól függetlenül is az ország egyik ipari-gazdasági központja, és a kertészettel sem csak a városi parkok szintjén áll kapcsolatba: a leszálláshoz ereszkedő repülőből felületes pillantásra szinte hómező látszatát keltik a Taurus hegység hegyláncaival körülvett medence minden szabad területét összefüggően lefedő, fehérlő üvegházak.