Székely Bertalan Műteremház, Szada, 2014. 04. 13. – 05. 03.

A kiállítás alcíme: Népművészeti kísérletek a 21. század építészetében. Jánosi éppen ezért a teljesítményéért egy héttel korábban, az Operaházban vehette át az Ybl-díjat. A műteremház gyönyörű kertben áll, és az installációnak hála, a kert a kiállítótérben is folytatódik. Mezei Gábor belsőépítész a tárlat megnyitóján előre jelezte, hogy Szada főépítészéről közvetve fog beszélni. A főépítészi és az attól elválaszthatatlan polgármesteri tevékenységről maga a polgármester szólt személyes hangon. Arról, hogyan telt közös munkával az elmúlt tíz év. A kiállításból kiemelném a budapesti Lovag utcai 72 lakásos társasházat (2006), annak kerámiaművészetre figyelő attitűdjét; a tiszaugi nádfedeles nyaraló (2001) régi halászmetódusokat idéző ősi formáját és az új szadai óvodát (2014). De olyan, még nem megvalósult álmok tervrajzait is felfedezhetik a helyi és messziről jött látogatók, mint a reménybeli faluközpontét és a termálhotelét.
Mezei záró mondata így hangzott: „…kevesen vannak azok, akik (…) a tradíciót elfogadva, beépítve saját tevékenységükbe, olyan önálló építészeti művet hoznak létre, amely szélesíti a kört és magas színvonalon fejleszti tovább (…) meggyőződésem, hogy Jánosi János ezek között a kivételes tehetségek között a legjobbak egyike.” A laudációnak Szokolay Dongó Balázs zenéje adott keretet.

Sz. Gy.