MAK, Bécs, 2015. december 16 – 2016. június 12.

Szöveg: Szegő Hanna

A Josef Frank életművét bemutató bécsi tárlat betekintést kínál a 20. század ama szeletébe, amelyben a design néhány évtized alatt emberközpontú lett, amikor a modern kor polgári társadalom életében egyszerre volt jelen a funkcionalitás, a kényelem és a praktikum.
Josef Frank a Bécs melletti Badenben született 1885-ben. A Bécsi Műszaki Egyetemen tanult építészetet. később majd egy évtizeden keresztül Oskar Walch és Oskar Strnad belsőépítészeti tervezőirodájában dolgozott. Részt vett a bécsi Werkbund megalapításában, majd 1932-ben Frank vezette a Werkbundsiedlung projektet, amellyel először a funkcionalitás került a bérlakásépítés fókuszába. 1933-ban Svédországba emigrált, a stockholmi Svenskt Tenn tervezője lett. A ma is működő cég akkori újító szemlélete – melyben a funkcionalista szemlélethez az eklektika stílusa társult – a mai napig meghatározó tényező a forma- és textiltervezés területén.
A bécsi MAK Against Design című tárlatán ad átfogó képet Josef Frank munkásságáról. A kurátorok, Hermann Czech és Sebastian Hackenschmidt szépen komponált ívvel vezetik végig a látogatót Frank életművén, a disszertációjától kezdve, melyben Leon Battista Alberti egyházi építészetét vizsgálta; később várostervezési munkái és lakótelep tervei, az egyedi funkcionalista lakóházterveken keresztül eljutunk egészen a forma- illetve textiltervezési periódusáig.
Frank nem tudott azonosulni a korában uralkodó irányzatokkal, mint ezt a tárlat címe is sugallja; sem a Gesamtkunstwerkre való törekvéssel, sem a Wiener Werkstätte vagy a Bauhaus szemléletével. Ő a funkciót helyezte előre, filozófiája központjában a már meglévő elemek ötvözése állt. Ugyanakkor a szériagyártással szemben az egyediségre törekedett; fontos volt számára, hogy az akkori modern polgári réteg számára jól használható, kényelmes, egyszerű tárgyakat tervezzen, legyen az épület, bútor vagy textil. A mostani tárlat apropója, hogy a MAK-nak sikerült megszereznie számos, korábban még nem bemutatott leltári anyagot, korai terveket, rajzokat, melyek segítségével még nyilvánvalóbb Josef Frank progresszivitása, hatása a két világháború közötti, majd az azutáni időszakra az építészetben és a design egyes területein.
A kiállítás első termében az általa tervezett, változatos típusú és stílusú székek, szekreterek, dohányzóasztalok, majd a pályája kezdetén készített tervei, rajzai, tanulmányai láthatók, köztük a már említett, Albertit tanulmányozó munkái. Az Accidental House egyik részletének, a lépcsőnek 1:1 méretarányú fa makettje vezet át a pálya következő szakaszába, ahol várostervezési makettek, tervek, rajzok láthatók. Fotódokumentációk sorozata mutatja be a megvalósult Villa Beert, a Todesko enteriőrjét, vagy a Werkbundsiedlung projekt keretében tervezett Haus Werkbundsiedlungot.
A kiállítás utolsó harmadában Frank akvarell-tervei kerülnek bemutatásra, melyek jól harmonizálnak az ezt követő textiltervekkel. A mintás textilek a kiállítótér mennyezetéről több méteres hosszúságban függnek a térbe, illetve különböző bútorokon kárpitként jelennek meg; ezek közül is a két talán legismertebb minta a Svenskt Tenn számára tervezett Brazil és Teheran elnevezésű.
Frank sehová sem sorolható életművében a funkcionalitás eleganciával párosult; harsány színek és letisztult formák által emelte esztétikai minőséggé a mindennapok polgári lakótereit.