Otto Prutscher
MAK, Bécs, 2019. november 20 – 2020. május 17.

Szöveg: Szegő György
Fotók: MAK

Az idén a bécsi kora modernek közül két univerzális alkotónak is monstre tárlatot rendezett a bécsi MAK. 2019/1. számunkban Koloman Moser (1868– 1918), most a fél évig nyitva tartó Otto Prutcher (1880–1949) kiállításáról számolhatunk be. Utóbbi immár 70 éve elhunyt, és munkásságának 20 éve nem volt ilyen jelentős bemutatása.
Prutscher egyszerre volt építész, iparművész, kiállítástervező-szervező, tanár és a legjelentősebb reformmozgalmak aktív tagja. Életművének építészeti szelete több, mint 50 villát, lakóházat és portált tartalmaz. Teljesítménye 170 iparművészeti, illetve bútordarab, több mint 300 terv, egyedi bútor és garnitúra felsorolásával írható le – köztük üvegművek, ezüst ékszerek és kerámiák is szerepelnek. Ahogyan Moser, úgy ő is kreatív polihisztorként adott hírt egy elsüllyedt világról, a kézműves modernizmus békebeli minőségérzékenységéről. Ez a sokarcú bécsi iskola – olyan professzorokkal, mint Josef Hoffmann, Moser vagy Adolf Loos – szétáradt és hatott Európa és a tengerentúl modernizmusára.
A MAK és a Schedlmayer gyűjtemény mellett a leszármazottak, elsősorban Prutscher unokája, Beba Restelli archívuma is segítette a látványosságszámba menő kiállítás összeállítását. A mintegy 200 tárgy között több olyan is van, amelyek még sohasem kerültek a közönség elé. A tárlat különlegessége a „Művészetkedvelő szobája” című 1908-as műegyüttes, melyet Hermi Schedlmayer adományozott a MAK-nak. Az egykori enteriőrökről színvonalas építészeti archív fotóanyag ad képet, részben az 1888-ban alapított K.K. Lehr- und Versuchsanstalt (GLV) patinás főiskolájáról kikerült képzett fényképészgenerációnak löszönhetően.