MAK, Bécs, 05. 05. – 10. 03.

Szöveg: Gábriel Nóra

A bécsi Wiener Werkstätte 1903-ban alapított műhelyeiből kikerült munkákat egészen a modernista kezdeményezés 1934-es kihűléséig abban a Josef Hoffmann, Koloman Moser és Fritz Waerndorfer alapítók által megfogalmazott szellemiségben tervezték, hogy magas minőségű, esztétikus megjelenésű, kézzel készült használati tárgyakat és dekorációs elemeket gyártsanak, lefedve minden megjelenő piaci igényt. A vállalás méretéhez hasonlóan bőséges Wiener Werkstätte Archívum 1955-ben került a MAK állományába korábbi tulajdonosa, Alfred Hofmann adományaként. A körülbelül 16 000 vázlattervet és közel 20 000 szövet-formatervet, poszter és képeslap terveket, fényképalbumokat, illetve üzleti levelezéseket és tervezeteket magában foglaló adattár mellett a múzeum rendelkezik a legnagyobb tárgyi gyűjteménnyel is. A társulás aktív működése alatt Josef Hoffmann évről-évre egyre több női művészt alkalmazott és kért fel együttműködésre, akiknek a munkássága – leginkább a két világháború közötti időszakban -, jelentősen meghatározta a Wiener Werkstätte arculatát, életművük azonban máig az Archívum feldolgozatlan része maradt. Mathilde Flögl, Maria Likarz, Felice Rix vagy Vally Wieselthier kerámiái, szövetmintái és különleges tervezései mind segítettek kivívni az irányzat előkelő helyét (a Bauhaus és az Art Nouveau mellett) a művészeti világban és piacon, jelentőségükről azonban napjainkban aránytalanul kevés szó esik. A MAK kurátorai átfogó kutatásba kezdtek, hogy ismét arcot adjanak a mozgalom jeles női képviselőinek és mára már több mint 180 olyan nő alkotásait sikerült azonosítani, akik valamilyen módon közreműködtek a WW-ban. Az újra felfedezett művészek körülbelül felének munkái láthatók a jelenleg futó, a kutatással azonos nevű Women Artists Of The Wiener Werkstätte kiállításon, köztük a magyar származású Lesznai Anna és Lukáts Kató műveivel.