Emléktábla avatások, épületbemutatások

Még a szakmabeliekre is, de főleg a laikus érdeklődőkre, az épület tervrajza illetve archív fotójánál sokkal nagyobb hatással van a háromdimenziós épület, az anyagaival, tereivel, építészeti és társművészeti megoldásaival, színével-szagával, megépítése óta megélt sorsával, jelenlegi tartalmával…Az épület építészeti, művészettörténeti ismertetésen kívül bemutatásra kerülnek az épület használói, az épület megőrzői-védői,a mai intézmények is.

Elképesztően kevés Ybl alkotáson van műemléktábla, hogy mindegyikre kerüljön, az Ybl Egyesület – Móra Ferenccel szólva „kis kanál ehhez a leveshez” – s nem is feladata. De kötelessége, mert ha más nem, akkor az Ybl Egyesület, s mikor, ha nem az Ybl Bicentenárium évében azon Ybl műalkotásokon jelenjen meg a Mester neve, amely épületekre még egyáltalán fel lehet helyezni az emléktáblákat, s nem hullik ki a táblát tartó bronzcsavar a romhalmazzá vált építményből.

november 15. – az épületeket bemutatja Szebeni Nándor építész
V. Arany J. u.1. – Tudományos Akadémia bérháza 1863-64
V. Múzeum krt. 19. – Róth Zsigmond bérháza 1874

november 15. – az épületeket bemutatja Kacskovics Fruzsina építész
VI. Andrássy út 18. – Fölsinger Rezső bérháza 1880-81
VI. Dalszínház u. 2. – Kreische Antal bérháza 1882-83

november 22. az épületeket bemutatja Kelecsényi Kristóf művészettörténész
VIII. Múzeum u. 9. – Bókay János ház 1870
VIII. Ötpacsirta u. 4. – Gr. Pálffy Pálné palotája (Szabó E. Könyvt. Zenei Gyűjt.) 1867

november 29. – az épületeket bemutatja Szűcs Balázs főépítész Ferencváros – az emléktáblát avatja Dr. Bácsai János polgármester Ferencváros
IX. Vámház körút 15. Dlauchy – ház 1863-64
IX. Vámház körút 13. bérház (Ybl saját magának építette) 1867

találkozás az adott napon az első épület előtt 11 órakor

szervező Ybl Egyesület