Kőnig Frigyes kiállítása, FUGA, 2010. 01. 29. – 02. 18.

Szöveg: Szegő György

Építészet-festészet-szobrászat univerzálisan egybefonódó ideája utópiaként bujkál végig a kultúrhistórián. Korszakok és helyszínek szerencsés konstellációja lehetőség az összművészeti csúcsteljesítményekre. A festő panasza – miszerint a festészet csak ráakasztott dísz az épületen – bár igaz lehet, mégis csak panasz marad. A FUGA most bemutatja Kőnig Frigyes legújabb munkáit. Egy festő hiányérzete elébe megy az építőművészetnek, korunk lehetőségeinek.

Kőnig Frigyes szakmai érdeklődése és gyakorlata átöleli a festészet, a grafika és a plasztika összességét. Munkái a megjelenítés, az ábrázolás, az illúzió kérdéseit vizsgálják, a perspektívatanok, a látás-érzékelés alapkérdéseit elemzik. Alkotásait átitatja történeti-történelmi szemlélet, emlékezetesek: a római barokk és Andrea Pozzo tiszteletére készült sorozat képei, a pannóniai freskótöredékek által inspirált vásznai vagy a bunker-architektúrától festett vérbő kolorista munkái. Kőnig évtizedek óta dolgozik a magyarországi vár-alaprajzokat és várromokat bemutató tezauruszon.