Szöveg: Makovecz Imre

Kedves barátaim!
Ennek a furcsa magatartásnak, amit Kapy Jenő a bevezetőjében az ezotériáról szólva kerülgetett, nincs semmiféle különössége. Ez egy egyszerű és normális dolog, csak éppen a 18-19. századtól nehezítik azt az erre vonatkozó tudásunkat, ami eredendően megvan. Másodrendűnek tekintjük a megérzéseinket, mellékesnek a ráismeréseinket, úgy gondoljuk, hogy a politika beavatkozása a szellemi életbe természetes dolog, tehát – sumákolunk. Akkor is, amikor a személyes életünkről és akkor is, amikor a politikai hovatartozásunkról, a Kárpát-medencéről, Magyarország jövőjéről van szó.