Szöveg: Götz Eszter

Három évtizedig folytak az egyeztetések arról a régészeti feltárásról, amely a jeruzsálemi Szent Sír-templom padozata alatt 2022-ben végre megkezdődhetett. A munkálatok a templom teljes restaurálásával együtt várhatóan húsz évet fognak igénybe venni.
A Szent Sír-templomot i. e. 330 körül építették, miután Konstantin császár felvette a keresztséget. Az uralkodó édesanyja a Szentföldre utazott, hogy felfedezze a Jézussal kapcsolatos helyszíneket és monumentális templomokat rendelt, köztük a Szent Sír-templomot, amelyet Krisztus keresztre feszítésének és temetésének helyszíneként tisztelnek. A keresztény hagyomány szerint Jézust a rómaiak a 2000 évvel ezelőtti városfalakon kívül feszítették keresztre, és egy közeli barlangsírba temették. A hely korábban is szakrális funkciót töltött be: Hadrianus császár idejében egy Jupiternek vagy Vénusznak szentelt templomot emeltek itt.
A jelenlegi nagyszabású ásatásoknak óriási jelentősége van, mivel a történelem során először régész szakemberek is tanulmányozhatják a maradványokat. A teljes helyreállítás 2016-ban kezdődött, ekkor az Athéni Műszaki Egyetem interdiszciplináris szakembercsoportja feltárta és felújította a hagyomány szerint Jézus sziklasírja fölé emelt Edicula kápolnát, amely a görög ortodox patriarchátus felügyelete alatt áll. A padlózat munkálatait a Szentföldi Ferences Kusztódia irányításával végzik, együttműködve a görög ortodox patriarchátussal és az örmény patriarchátussal – ez a három rend őrzi a templomot egy 1852-ben aláírt megállapodás óta. A Szent Sír-templomban bármilyen nagyobb felújítást nehéz végrehajtani a templomot irányító és kezelő elsődleges keresztény intézmények közötti merev hatalommegosztási megállapodás miatt. E rendszer értelmében minden nagyobb munkálathoz az összes fél beleegyezése szükséges. A padlózat feltárását Giorgio Piras professzor, a Római Sapienza Egyetem ókori tudományok tanszékének igazgatója vezeti.