MMA Kiadó, a kutatás és intézményi kiemelt partnere és támogatója: MÉM-MDK, szerk. Jernyei Kiss János, Budapest, 2022. 534 oldal

Szöveg : Szegő György
Fotók: MMA Kiadó

Az MMA/MÉM-MDK impozáns kötetei Magyarország barokk freskófestészetét mérik fel és nagy felbontású fotókkal dokumentálják – építészettörténeti bázison. A bő évtizednyi munka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének „Barokk festészet Magyarországon” című nemzetközi kutatásához kapcsolódott. Utóbbi résztvevői München, Regensburg, Erlangen, Bochum, Wroczlaw, Prága, Brünn, Bécs, Pozsony, Budapest, Bologna, Verona, Velence, Maribor és Zágráb voltak. Az I. és a II. kötetet1 az MÉ 2020/2, ill. 2021/1 számaiban mutattuk be. A szintén impozáns III. kötethez használt hiteles források most is a terv- és levéltári dokumentumok, a korábbi restaurálások írott és fotós anyaga. A kutatások részeként a mai technika lehetővé teszi a kutatóknak is az alig megközelíthető, illetve igen távoli részletek, az eredeti festőtechnika, a korábbi állapotok, beavatkozások megismerését. Nemcsak a kötetbe került sok (eddig nem látott) részletfotó a siker, még inkább az: az egyre növekedő digitális archívum. Amint a korábbi kutatásoknál ezúttal is fontos megközelítés a „Látszatarchitektúra, díszítőfestés, keretek” részek beiktatása. Ezzel a metódussal össze tudják fogni az építész és a festő közös illuzionisztikus terveit. A tudományosságot precíz mellékletek teljesítik ki, de a szerkesztő és a szerzők abban is bíznak, hogy munkájuk szélesebb érdeklődést is elér. A cél a magyar barokk freskófestészet teljes katalógusának létrehozása. A készülő IV. kötet a Budapest környéki és észak-magyarországi régióinak, az V. pedig a történelmi Magyarország barokk freskóit tartalmazza. Utóbbihoz azonban nemzetközi összefogás szükséges – éppen a kutatás és könyvsorozat stratégiája szerint. Az immár háromkötetnyi munka történeti hatósugara nagy kérdés: van-e a későbbi korok művészetére hatása ezeknek a freskóknak? A jelen laikus közönségét elérheti ez a művészet? Mivel a freskófestéshez szükséges nedves vakolat hallatlan gyorsaságot, bravúros ecsetkezelést igényelt és gyorsaságot követelt az állványról, a fej felett, íves mennyezetre dolgozás is: hallatlanul friss képiséget szült, amit a későbbi és a mai korok festői sokra tartanak, ihletforrásként integrálták a művészetükben.