A közösségi lakhatás helyzete Magyarországon

Szöveg: Babos Annamária, Madaras-Horogh Petra

Kollégium, társbérlet, idősek otthona, kommuna, építőközösség, munkásszálló és sorolhatnánk tovább. A közösségi lakhatás kifejezést hallva eltérő korszakokból, különböző életállapotokhoz társítható fogalmakra asszociálunk. Ennek oka az, hogy Magyarországon is számtalan lakhatási forma létezett vagy létezik, melyekben a közös létrehozásnak, tereknek, tárgyaknak, tevékenységeknek vagy akár a tulajdonlásnak szervezetten vagy spontán formában szerepe van. Manapság már Magyarországon is egyre több ember gondol egy nyugat-európai lakhatással kapcsolatos kifejezésre, a cohousing-ra. De mi is az a cohousing? „Olyan lakhatási forma, ahol a lakók közös célok és érdekek mentén, a közösségi összefogás erejével fejlesztik lakhatási feltételeiket és lakókörnyezetüket. A lakók önkéntesen és tudatosan vállalják a közösséget egymással, az általuk meghatározott mértékben tereket, eszközöket, feladatokat, tevékenységeket osztanak meg egymással” – olvasható a CoHousing Budapest Egyesület honlapján.
Míg az 1960-as évek Dániájában indított első generációs szuburbánus cohousing projektek után Európa-szerte épülnek projektek, addig Magyarországon valódi cohousing példa még mindig nem valósult meg. A közeli nagyvárosokban 2000-es évek környékén számos ismert projekt épült fel (például a Sargfabrik Bécsben, Kraftwerk Zürichben), melyek megmozgatták a hazai szakértők fantáziáját. Magyarországon 2010 környékén egyre több építész és érdeklődő ismerte meg a cohousing fogalmát és kezdett valamiféle szerveződésbe. Marosi Bálint építészmérnök tanár által indított Otthon a városban blog, továbbá a Lakóépülettervezési Tanszék Tanszéki Kutatások tematikus cohousing félévei meghatározó jelentőségűek voltak a BME Építészmérnöki Kar oktatói és hallgatói közötti elterjedésben. 2012-ben építészmérnökök egy kis csoportja által megalakult a Közösségben Élni kezdeményezés, azzal a céllal, hogy átfogóan megismerje, majd Magyarországon népszerűsítse a nyugat-európai országokban elterjedt, alulról kezdeményezett tágabb kooperatív lakozási formákat.
A Közösségben Élni kezdeményezés tapasztalataiból a csoport egy része 2019-ben megalapította a CoHousing Budapest Egyesületet, melynek tagjai különböző tapasztalatokkal rendelkeztek az együttélés témakörében és többféle szakértelmet átöleltek. A víziójukban egy olyan Magyarországot képzeltek el, ahol a cohousing egy választható lakhatási forma. Ehhez első lépésként a budapesti népszerűsítést és a már cohousing módszereket integráló közösségek támogatását és összekapcsolását tűzték ki célul. A népszerűsítés és a támogatás tapasztalataiból folyamatosan tanulva tervezték kidolgozni a hazai cohousing modellt. 2020-ban megalakult a Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért (SZaKI) szervezet. Ennek célja egy olyan ingatlanfejlesztési gyakorlat kialakítása, amely a szolidaritáson és a demokratikus elveken alapuló közösségek létrejöttének, fejlődésének és együttműködésének biztosít tereket és helyeket. A szövetség a közösségi létrehozásra és tulajdonlásra fekteti a hangsúlyt, így járul hozzá egy igazságosabb és egyenlőbb társadalom kialakulásához.