Gesztusok és téralakítás
A két világháború közötti Magyarország katolikus templomépítészetében
Szöveg: Kiss Tamás
Dolgozatom témájának kiválasztására gyermekkori behatások ösztönöztek. Azon belül is a közben várossá cseperedett szülőfalum, Fertőszentmiklós római katolikus temploma. Legrégebbi része középkori eredetű, kis alapterületű templom, amely középkorias külsővel rendelkező, visszafogottan barokkos belső formáját 1725-ben nyerte el. Ehhez építettek hozzá nagyszabású tervek keretében 1925 és 1935 között egy neobarokk templomot. A bővítés a Horthy-korszak hiteles lenyomata, amely hűen mutatja, miképpen próbálták provinciálisnak tűnő körülmények között, a kor legalkalmasabbnak vélt formanyelvével megmutatni az egyházközség és a településen folyó elkötelezett hitélet reprezentativitását.
A gyermekkori behatások fiatalkori dilemmákká elevenedtek, és a templom a maga avíttnak tűnő konzervativizmusával számos kérdést vetett fel bennem: milyen politikai, társadalmi, kultúrpolitikai, és egyházi tényezők befolyásolták a korszak templomépítészetének létrejöttét, és annak az új, modernista tendenciák iránti kezdeti heves ellenszenvét? Ezen összetett kérdésre a választ a modern templomépítészet részletes tanulmányozásában véltem megtalálni.