Gondolatok a Dél-budai Centrumkórház tervezése közben

Szöveg: Noll Tamás

A centrumkórházak a nemzetközi kórházépítés új generációját, az úgynevezett „magkórház” típust képviselik. A magyarországi egészségügyi ellátás átszervezése, a 2012-ben elindított Semmelweis-terv szinkronban történik a világban zajló folyamatokkal, amelyekben hasonló nagyságú körzetekbe és hasonló hálózati működéssel szervezik meg az ellátást, középpontban a sürgősségi ellátásra épülő centrumkórházakkal. A betegellátási piramis csúcsán elhelyezkedő hazai centrumkórházak vezető szerepet töltenek be az adott térségben, ugyanakkor partneri együttműködésben dolgoznak a térség egyéb gyógyító egységeivel, így a háziorvosi praxisközösségekkel, a szakrendelőkkel és a társkórházakkal. A Dél-budai Centrumkórház működési koncepciója, funkcionális rendszere a legjobb európai és amerikai centrumkórházak gyakorlatait és a hazai sajátosságokat figyelembe véve alakult ki.
A kórház tervezése során elsődleges szempont volt a legoptimálisabb ellátási folyamatok megszervezése és kialakítása. Ennek tükrében jött létre az ikonikus, pillangó alakú alaprajzi forma, melyben az ellátó funkciók a kontúrra szervezett betegszobák között lesznek elhelyezve. A Dél-budai Centrumkórház tervezése során elsődleges építészeti értékként a világos, jól áttekinthető térstruktúra meghatározását állítottuk a középpontba. A komplexumban a térszervezés az áramlásokat (a különböző ellátási szintekre érkezők útját és állomásait) követi. Az összetett funkció ellenére könnyen átlátható vertikális és horizontális fő közlekedési útvonalakat alakítottunk ki. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a járóbeteg és látogatói útvonalak tájékoztató jelrendszerének kialakítására. A csúcskórházi szerepből következően a legkorszerűbb diagnosztikai gépparkkal és orvosi műszerekkel kell felszerelni. A tervek kidolgozása során a legfontosabb szempont, hogy az ellátásra szoruló páciens számára és az ott dolgozók részére emberi körülményeket teremtsünk.