Épületvilágítás és animációk

Szöveg: Debreczeni Péter

Az alábbi írás a fényépítészet egyik új területét, az animációval kombinált épületvilágítást mutatja be. Röviden elemzi a mesterséges fény szerepét az építészetben, és ismerteti a médiahomlokzatok, a virtuális és a valós épített környezet viszonyának lehetőségeit.
Amikor az ismerőseim körében megjelent az első okostelefon, arról beszélgettünk,
hogy körülöttünk lassan minden képernyő lesz. Ebben az időben sokat foglalkoztam a társművészek világítási lehetőségeivel, projektorokkal bevetített installációkkal vagy LED-es fényszobrokkal, melyeket a „felhasználók” valamilyen formában manipulálni tudtak. Ezekben néha kiszámítható módon, néha teljesen kiszámíthatatlanul, de minden esetben a hétköznapi vagy elvontabb formákon megjelenő mozgó fény vagy vetített kép jelentett visszacsatolást (Reonion installáció, Burning Man, 2011). Nemigen láttam összefüggést az érintőképernyők és ezen installációk között, alkotótársaimmal együtt sokkal inkább a manipulálhatóságuk öröme hajtott, az interaktivitás és a szokatlan médium újdonságereje, az új kifejezésmód. Mindezt ideiglenesnek szántuk, amolyan törvénytisztelő graffitinek, ami művészi megnyilvánulás, mozog, látványos, sokan körül tudják állni, de másnap reggel nem kell a teljes falat letakarítani, csak a projektort visszavinni (LPM Mapping festival, Mexico City, 2012, ill. Cape Town, 2013).