Kubinszky Mihály

Városépítési tervből politikai konfliktus

A tervezett stuttgarti pályaudvar, tervezők: Ingenhoven Architects

Paul Bonatz német építész (1877-1956) életművének kimagasló alkotása a társtervezővel együtt 1911-ben elnyert  pályaterv alapján felépült stuttgarti főpályaudvar. Az építkezést 1914-ben megkezdték, de az első világháború miatt a munkák félbeszakadtak és a remekmű csak 1927-ben lett kész.

A fejpályaudvar 16 vágányának utasforgalma a keresztperonból induló nyelvperonokkal, ami a 20. század elején már kiforrott funkcionális sablonnak számított, jól volt megoldva. Újítás volt, hogy a korábban kedvelt nagy vágánycsarnok
helyett fából épült perontetők létesültek. A meghatározó architektonikus vonást azonban a távolsági és az elővárosi
forgalom város felőli bejárati előcsarnokainak közérthető méretkülönbsége jelentette, amivel kiemelkedtek a főhomlokzat oszlopsorral alátámasztott tömbjéből. Az épület monumentális hatását mintegy megkoronázta a komplexum egészét jellemző, barnás kőburkolatú hatalmas óratorony, mely a város reprezentatív útja, a Königstrasse tengelyében áll. Németország ma legjobb módú tartományának, Baden-Württemberg fővárosának – Stuttgartnak – ez az immár 100 éve tervezett és 85 éve álló jeles pályaudvar-épülete meghatározó városképi elemmé érett.  Ismertségben megelőzte még a királyi rezidenciát is. Természetesen műemléki védelmet élvez. A fejpályaudvarok a vasútüzem forgalma tekintetében hátrányos helyzetben vannak, és több helyet foglalnak el, mint az átmenő forgalmú úgynevezett közép-állomások. Ez volt a fő ok, amiért a DB (Deutsche Bahn – a német szövetségi vasút) hatalmas  beruházási program keretében a 21. század igényeihez jobban illő új pályaudvar építését szorgalmazta, és azt meg is terveztette. A fejpályaudvart meg akarják szüntetni, az új átmenő vágányzatot a föld alá süllyesztve a város térségében  új vonalat akarnak építeni. Ezzel a környék közlekedését is javítanák, ráadásul a repülőteret is bevonnák a német vasutak fővonali hálózatának forgalmába. A műemlékvédelem kötelezettségének pedig úgy kívánnak eleget tenni, hogy  a város által kedvelt és megszokott, értékes Bonatz-épületet megtartják, ebből lehet majd megközelíteni a várost  jelentős hosszban a földfelszín alatt átszelő új vonalon épülő utasperonokat. A föld alatti vágányok a jelenlegiek  helyzetéhez képest merőlegesen haladnak. A nagyszabású beruházás költségeit a német állam, Baden-Württemberg tartomány és a német vasutak együttesen vállalnák. Századunk igényeihez igazodó törekvések érzékeltetésére a projektet „Stuttgart 21” névvel kívánták népszerűsíteni.