• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • Útelágazások tere

    Egy tértípus parafrázisai a kőszegi Jurisics tér, a soproni Fő tér és a váci Március 15. tér példáján

    Szöveg és fotók: Szövényi Anna

    A tér kialakulásának legegyszerűbb módja, amikor két út találkozik. Ez az egyszerű helyzet is sokféle módon alakulhat. A cikk témája három olyan tér ahol a két út találkozott, elágazott. Az elágazás két különböző célt visel magán a két út célját, karakterét ez a kettősség jellemzi. Ez adja e tértípus izgalmát. A közös szakasz pedig a két út milyenségének ötvözéséből jön létre, és vagy marad a két út kettősége, vagy térré válva egy harmadik minőség jön létre. Az írás célja ennek az alapesetnek a lehetőségeit bemutatni három magyarországi példán keresztül.
    Az elemzés feleslegesnek is tűnhet, hisz kialakult, értékes terekről van szó – mégsem az. Ma Magyarországon nagyon kevés tér épül, holott téri helyzetünk, térkezdeményünk, ahol tereket lehetne létrehozni, számos adódik, és a legtöbb talán épp e típusból való. Ha megértjük e terek működését, bővítésének sémáit, használatát, akkor ezekből következtetve jobb, szebb tereket teremthetünk.
    Az útelágazások tere jellegzetesen középkori térforma. Leginkább középkori városi szöveteinkben találjuk meg, mint alaptípust. Gyöngyszemei, tökélyre fejlesztett darabjai is e korban keresendők, de egyszerűsége miatt számos más esetben is előfordul.
    Mai tereinket szinte csak használati szemmel vizsgáljuk. Erős még a Jan Gehl képviselte, a terek emberi dimenzióit vizsgáló vonal, de valahogy nem beszélünk művészetükről, művészi értékeikről, pedig legalább olyan fontos, mint a pszichológiájuk és a használatuk. Tereink ettől lesznek szépek, szórakoztatók, ünnepiek: városszöveteink jelzőpontjai. Érdemes tehát visszanyúlni azokhoz az alaptípusokhoz, ahol még fellelhetők a művészi jegyek, azokat kikutatni, megmutatni és továbbgondolni.
    Az itt kiemelt három tér valójában profizmusra emelt úttalálkozás, melyben két út elágazása egy városi magot ölel közre, emiatt a szakirodalom ezt a típus orsó jellegű városmagként említi. Középkori eredetű városainkban több helyen megtalálható. Ilyen a kassai fő tér, Budán a Szent György tér – mai Dísz tér. Jellegzetessége, hogy a két út metsződésénél a térbe lépve balra városháza, szemben egyházi épület található. Ez tehát az orsó jellegű középkori mag végtere, ami minden esetben a háromszög legrövidebb oldalán a keletelt templommal zárul.