A Közvágóhíd múltja és jövője

Szöveg: Ulrich Tamás

Szomorú volt látni, ahogy eltűnt Budapest egyik karakteres épületegyüttese, színfoltja. Az ipari műemlék jellegű, 1872-ben átadott Marhaközvágóhíd míves, műemléki védettséget is élvező, eklektikus épületei 2019 végén szenderültek bele a magyar épített örökség nem létező digitális fotóalbumába.

Megépülésekor a Közvágóhíd korszerűnek számított, még saját, díszes víztornya is volt, de a 19. századi épületeken az idő vasfoga, a szocialista üzemi átépítések és a gazdátlanság elmúlt bő 20 éve egyre mélyebb nyomokat hagytak. Végül a bontógépek és munkások kivégezték mindazt, amit a gyorsan suhanó idő addig megkímélt. Mára már ismert, mi lett a sorsa ezeknek a birodalmi eklektikus stílusban épült, műemlék jellegű ipari épületeknek, melyek feltűnő gyorsasággal tűntek el a föld színéről. A bontás el/megrendelők és engedélyezők számára a fenti elvek, a múlt emlékei, a közel 150 éves épület állomány értéktelennek bizonyultak. A kiegyezés (1867) évében megszületett elgondolásból 1872-ben – egy évvel Pest, Buda és Óbuda egyesítése előtt – megépült, a dinamikusan iparosodó Magyarország és a polgárosodó Budapest fizikai jelképének is tekinthető épületeket eltüntették. A helyére a mai magyar építőipar által felhúzott, korszerűnek titulált, 45 méter magas épületek valószínűleg jóval kevesebb, mint 150 év múlva már nyomokban sem lesznek láthatók.
A jelenleg ismerhető adatok és látványtervek szerint 200 szobás luxusszálloda, 45 000 m² irodaház, 8000 m²-nyi kereskedelmi terület és közel 1300 lakásos lakópark épül ide. Bizonyára modern és gyönyörű lesz. Komoly mértékben megváltoztatták a vonatkozó szabályozást is, hogy minél többet lehessen építeni. Háromszorosára nőtt az építménymagasság (15 m-ről 45 m-re), és 20%-ra csökkent a zöldterületi mutató. Röpke két év múlva sétálhatunk a frissen rakott egyenszürke betonkő járdákon, a hamarjában ültetett pálcika fácskák, a ritkás, sárga füvön kókadozó virágok-bokrok és a visszaépített Patyomkin vágóhídi homlokzatok között, csodálhatjuk felépült lakótelepi tornyokat „panel de luxe” kivitelben.