DAM, Frankfurt – Best High Rises 2010/11

Szöveg: Botzheim Bálint

Aqua Tower, Chicago, építész: Studio Gang Architects, fotó: Steve Hall

A díjat 2003-ban alapította Frankfurt am Main városa és a DekaBank. A lebonyolító a Deutsches Architektur Museum (DAM) végzi. 2010-ben a 27 jelölt közül választotta ki a nemzetközi zsűri a győztest és a négy befutót. A győztes a Szingapúrban épült MET torony lett. A négy kiemelt pedig a Shanghai Világkereskedelmi Központ, a chicagói Aqua Tower, a tokiói Mode Gakuen Cocoon Tower és a Dubaiban épült Burj Khalifa Tower. A díjazott tornyok földrajzi elhelyezkedése jól mutatja a világgazdaság globális átrendeződését is. Az öt torony közül három Ázsiában, egy a közel-keleten és egy található Észak-Amerikában. A kilencvenes években még a 100 legmagasabb épület közül 80% Észak-Amerikában épült, jelenleg az arány 27%. Ázsia 47% a Közel-kelet pedig 24%-ot tudhat magáénak. Amerika aránya 2012-ben 18%-ra fog visszaesni.
A felhőkarcoló-építés szédületes statisztikái szerint 1990-ben 13 szupermagas (300 méternél magasabb) volt a világon, 2010-re ez a szám 56-ra emelkedett. Több mint négyszeres növekedés két évtized alatt. 106 darab 200 méternél magasabb magasházat fejeztek be 2010-ben. Többet mint a 90-es években összesen.
A gazdasági válság tükrében bármennyire különösen is hangzik, 2010 eddig a legsikeresebb év a befejezett felhőkarcolók számát tekintve. A magyarázat többek között abban rejlik, hogy a magasházak építése 5-10 évig is eltarthat, így a most befejezetteket még a válság előtt kezdték el építeni. Egy másik olvasat lehet, hogy Ázsiát és Közel-Keletet kevésbé viseli meg a válság legalábbis ami a magasház-építést illeti.
A fenntarthatóság felől nézve pedig pusztán arról van szó, hogy a Távol-Keleten sikeresen vették át a végletekig fokozható gazdasági növekedésbe vetett hitet. A következmények a föld nem-újrahasznosítható erő- és nyersanyagforrásai tekintetében valószínűleg beláthatatlanok.
A díjazott épületeket elemezve körvonalazódnak a 21 századi felhőkarcoló tervezés argumentumai is. Az energiafelhasználás csökkentése, a közösségi terek arányának növekedése, funkcionális változatosság, és a zöld-homlokzatok megjelenése sorolható ide. A parametrikus tervezési módszerek elterjedése a formavilágot is változatossá teszi.
A magasház építés rendkívül komplex kérdés, és Bábel óta az emberiség technikai fejlődését szimbolizálja, azonban a mítoszba foglalt figyelmeztetés ma is aktuális.