A szabadság hídja – Új horizontok a városban
A 16. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának nyertes pályaműve
Kurátorok: Oravecz Júlia, Tornyánszki Éva, Göttler Anna
2018. május 26. és november 25. között rendezik meg a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálét. A kiállítás főkurátora Yvonne Farrell és Shelley McNamara építész, akik Freespace címmel hirdették meg a Biennále központi programját. A magyar kiállítás 2017. június 8-án kiírt pályázatára összesen 9 pályamű érkezett. A szakmai zsűri Oravecz Júlia, Tornyánszki Éva és Göttler Anna A szabadság hídja – Új horizontok a városban című pályázatának megvalósítása mellett döntött.
Részletek a pályázati koncepcióból:
„Míg egyesek szerint Budapest legvagányabb találka és közösségi tere, mások a városfejlesztés jövőjét feszegető jó gyakorlatként tekintenek rá. Alig akad ember a fővárosban, akinek a figyelmét ne ragadta volna meg a Szabadság híd két éve kezdődött spontán közösségi hasznosítása. Az 1896-ban átadott, magyar építészek által tervezett harmadik Duna-híd az elmúlt évek egyik legelőremutatóbb, univerzális – mégis jellegzetesen budapesti – urbanisztikai történetét meséli el. A kezdetek 2016 nyarára nyúlnak vissza, amikor felújítási munkálatok miatt Budapest Főváros lezárta a Szabadság hidat. A tömegközlekedés és az autóforgalom megszűnésével Budapest lakói eleinte bátortalanul, majd egyre innovatívabb módon vették használatba az új közteret. A Város és Folyó csapata 2017 nyarára elérte, hogy a Főváros engedélyt adjon a híd négy hétvégére történő lezárására, így a #szabihíd története folytatódhatott. A Szabadság híd kísérleti helyszínné vált. Minden egyes elfoglalható négyzetméter spontán közösségi eseményeket ösztönzött – a hajnali jógától, az akusztikus koncerteken át a mindennapos piknikekig. Ezek a használatok egy régóta áhított budapesti gyaloghíd vízióját és egy, a két partot összekötő köztér lehetőségét vetítették előre.
A magyar urbanisztikai párbeszéd a fenoménre ’Szabadság híd jelenségként’ kezdett hivatkozni, a médiában megjelenő tudósítások pedig par excellence közösségi térré és élménnyé avatták a “Szabihidat”. (…) A Velencei Biennáléra tervezett projekt nem csak a nemzetközi urbanisztikai diskurzus részévé teheti a Szabadság híd jelenséget, de a folyamatban lévő budapesti történésekhez is szervesen kapcsolódik, a kialakult dialógust életben tartja, új horizontokat nyit, és több ponton reflektál a Biennálé fő kurátori témájára.”
A Kultúrgorilla és a Stúdió Nomad által közösen jegyzett projekt arra kíván rámutatni, hogy egy városban érdemes odafigyelni az alulról jövő spontán kezdeményezésekre. A pályázók szerint a civil aktivitások és akciók frissességet, természetességet hozhatnak egy metropolisz életébe, az elindult folyamat proaktív továbbgondolása pedig segítheti az urbanisztikai problémák megoldásáról való gondolkodást.