Bécs, Unteres Belvedere, 2013. február 17-ig

Szöveg: Szegő György

A párizsi Szürrealizmus kiállítás installációja, 1938. © Belvedere, Bécs

A debreceni MODEM hasonló című válogatásával párhuzamosan Bécsben egyetemes igényű tárlat látható – mindkettő a tizenéveseknek kitalált alkony-hisztériától független tartalommal. A magyar mustra erős, kelet-közép-európai 20. századi történelmi áthallásokkal akar hatni a látogatóra, a bécsi száz évet nyúlik hátrébb és több színnel közelít témájához. A Belvedere tárlat egyszerre primer érzéki élmény és az utóbbi évek egyik fontos múzeumi/kultúrtörténeti tablója. A bécsi anyag három paradigmaváltást ölel át, súlypontjában a romantika éjszaka-ábrázolásával, a vágyak világával, a misztikum és a természet képi láttatásával. A kurátori szemszög is szembefordul a felvilágosodás rációközpontúságával. A második korszakváltással új technikaként a fotó, új világértelmezésként a pszichológia is belép. A kép látványát az expresszionizmus tovább borzolja, de a témák változatlanok – hozzá a nagyvárosi környezet friss terep. Az ipari táj elidegenítő valóságában – máig hatva – felerősödik a sötétség és az elveszett természet utáni vágy. A harmadik váltás egyszerre idő- és térbeli. Két pólusán a kozmosz és a
nagyváros, bár a Varázsfuvola díszletterveiben a kettő sajátosan egyesül. Itt vannak a híres színpadtervek Schinkeltől (1819-24), Alfred Roller-től (1906) és bizarr áttűnéssel Rodney Graham kortárs filmjeinek egyikében a tablettán élő „taxi-utas” – átszáguldva a sötét nagyváros dzsungelén – az Éj királynőjét álmodja. Az első fejezetben a romantika festészetében az éjszaka és a lélek párosa nem álomlátomás. A festett figurák kommunikálnak, nézőjüket ismeretlen birodalomba hívják. Archetípus a San Lorenzo kápolnájába faragott Éjszaka nőalak Michelangelótól (1526-34). Bukolikus párja Cellini híres bécsi sótartó talapzatának zenébe hívó allegorikus figurája. És őstípus F. Hodler Éjszakája (1890) is, ezen az alvó fiatal férfi mellére térdelelő figura a testbeszédével fenyegető, feketecsuhás halál.