Bécs, a Birodalom gyöngye
Architekturzentrum Wien, 2015. március 18. – augusztus 17.
Szöveg: Götz Eszter
A AzW, a nácizmus bukásának 70. évfordulóján az évtizedeken át kibeszéletlen témát vitt kiállÃtásra: azokat a terveket, amelyek nyomán Bécs a hitleri Németország Berlin után második legfontosabb politikai-közigazgatási központjává (Gauhauptstadt) lépett volna elÅ‘. A tárlat kurátorai, Ingrid Holzschuh és Monika Plazter Bécs példáján keresztül elemzik a nemzetiszocialista városépÃtészeti elképzeléseket. A felvonultatott kutatások, tervek, makettek nyÃlt szembenézést kezdeményeznek a múlttal, végleg lezárják azt az elterjedt hamis narratÃvát, miszerint Bécs városa nem vállalt különösebben aktÃv szerepet a Harmadik Birodalom politikai céljaiban. A kurátorok nem csupán a város átalakÃtásának terveit mutatják be, a hatalmi reprezentáció, a szimbólumok, illetve a védelmi-hadászati létesÃtmények korabeli vÃzióját, de kiemelik ezekben a náci urbanisztikai elképzelések rendkÃvül agresszÃv föld- és telekkezelési stratégiáját is. Külön figyelmet, erÅ‘s megjelenÃtést kap a birodalmi infrastruktúra, a vasutak autópályák, csatornák, kikötÅ‘k fejlesztése és az ezzel kapcsolatos munkaerÅ‘-gazdálkodás, munkáslakás-épÃtés politikája. A Nagy-Bécs koncepcióban ipari, közlekedési és infrastrukturális támaszpontot képzeltek ide, amely segÃti a náci terjeszkedést Délkelet-Európa felé.
A Reakciós Modern, a Faj és Tér, a Hatalom és Szimbólumpolitika és Túlméretezés fejezetek nem semleges dokumentációként jelennek meg, hanem – gazdag szakmai kÃsérÅ‘ és iskolaprogramokkal együtt – az egykori épÃtészek felelÅ‘sségét és a mai épÃtészet-politika kapcsolatot is elemzik. A tárlat alaphangulatát a képernyÅ‘kön és vetÃtÅ‘felületeken mellékelt egykorú hÃradó- és propagandafim-válogatás határozza meg. A vetÃtésekbe és beszélgetésekbe a mai Bécs számos kulturális és társadalmi intézménye is kapcsolódik, köztük egy szimpózium Bécs nemzetiszocialista korszakáról, valamint az AzW által szervezett tematikus városi séták.