Szöveg: Ulrich Tamás

2019. február 8-án, életének 86. évében elhunyt Tokár György Ybl-díjas, Príma-díjas építészmérnök.
Pályakezdő éveire emlékezve írta: „1956-ban diplomáztam, szakmai életem ebben a politikai és szakmai zűrzavarban kezdődött. Szerencsém volt, mert Mesteriskolásként 1958-ban a Szendrői Jenő vezette Ipartervbe kerültem. Ez volt akkor az egyetlen hely, ahol a racionális gondolkodást sikerült átmenteni az építészetbe. Az elmúlt ötven évben ehhez fogható szellemi műhellyel alig találkozunk. Szendrői Jenő különleges érzékkel és tudatossággal gyűjtötte és támogatta a tehetségeket.”
Ez a néhány sor pontosan kijelöli azokat a sarokpontokat, amelyek a korszak építészeti légkörét meghatározták: Tokár György gödöllői premontrei gimnáziumban, majd a második világháború után a budapesti Vörösmarty Mihály reálgimnáziumban folytatott tanulmányai után 1951-ben, a szovjet nyomásra bevezetett szocreál stílus időszakában, kezdte el a Műegyetemen tanulmányait. Tanárai közül a hangadók, Major Máté és a Moszkvában 1933-ban végzett és 1945-ben hazatelepült Perényi Imre mellett tanította még Bardon Alfréd, Csonka Pál, Weichinger Károly, Kiss Tibor, Rados Jenő, Pogány Frigyes is. A névsorból jól látható, hogy olyan szakemberektől tanult, akik különbözőképpen határozták meg az akkori magyar építészetet: megismerhette a politikai ideológiákkal átitatott építészi magatartást, éppúgy mint a szakmai elvekből kiinduló építészi szemléletet. A MÉSZ Mesteriskola III. ciklusában (1958–1960) tanára-mestere dr. Böhönyey János volt, évfolyamtársai többek között Borvendég Béla, Finta József, Magyar Péter, Plesz Antal, Pomsár János, Rimanóczi Jenő, Vadász György, Virág Csaba.
Tokár György következetes modernizmusának, tiszta és józan szakmai elveinek a közel tíz év tanulóidő adta meg a biztos alapokat. Diplomázása után két évet töltött el a Vegytervnél. 1958-tól az Iparterv munkatársaként több fontos pályázaton is részt vett: a helyszínként a Városligetet kijelölő 1965-ös Nemzeti Színház nemzetközi tervpályázaton az élmezőnyben végzett, III. díjat nyert ( Molnár Péterrel), és díjat nyert a Bécs-Dunasziget rendezésére kiírt pályázaton is. A 1960-as években sorra tervezte legszebb épületeit. A Bp. XII. Hajnóczy utca 4. szám alatti, a foghíjbeépítések egyik klasszikus példájaként számon tartott lakóházát (Emődy Attilával közösen, 1959–1964); a Központi Fizikai Kutató Intézet 300 fős önkiszolgáló éttermét (1963–1964), a Budapest Főváros Elektromos Művek 350 fős munkásszállóját (1964–1965), a Láng Gépgyár Kultúrházát (1968–1969), utóbbinál egyben belsőépítész is volt. A fentiek jól átgondolt, funkcionalista, tiszta szerkesztésű épületek, a szocializmus korát jellemező iparosított előregyártással készülő szerkezetekkel. 1970-ben Ybl Miklós díjat kapott, a „budapesti ipari üzemek szociális épületeinek tervezéséért”.
Számos európai országban járt tanulmányúton. Goldfinger Ernő magyar származású építész segítségével 1964–1965 között Londonban a Chamberlin, Powel and Bonn cégnél dolgozott, a második világháborúban lebombázott londoni City helyreállítási munkálataiban vett részt.
1970-ben kezdett dolgozni a BUVÁTI-nál. Ezen időszak főbb épületei közé tartozik a bajai Eötvös József Főiskola kollégiuma (1969–1973) és egy ceglédi lakóház (1972–1974). Nevéhez fűződik a műemléki védelem alatt álló büki templom belső terének kialakítása, és az Óra-Ékszer Vállalat belvárosi üzletének belsőépítészeti terve (1990). A Moszkva tér rendezése során, 1979-ben elhelyezett szökőkút szobrot (Makrisz Agamemnon és Makrisz Zizi alkotása) ölelő betoncsobogót Tokár György tervezte; ezt azóta áthelyezték a tér más pontjára. 1978-ban a kanadai (Ottawa) Carleton Egyetem vendégprofesszorává nevezték ki.
Az 1990-es évek elején Tokár György tervei nyomán épült fel két 16 tantermes iskola Budapesten.
1991-ben készült el a Rákóczi téri vásárcsarnok rekonstrukciója (1991, Hidasi Györgyivel ) majd utána a pesti Nagyvásárcsarnok, a magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb épülete. Az egyedi gyártású homlokzati idomtéglák illetve a Zsolnay-féle kerámiaelemek miatt különleges helyreállítási módszert igényelt. Tokár ennek kapcsán írja: „az Ipartervben megtanult racionális gondolkodás végigkísérte egész pályámat. Megóvott a szakmai divatoktól és az építészet tiszteletére és szolgálatra nevelt. Ezért tartom a sok díjnyertes pályázat, megépült épület és az Ybl-díj mellett a Vámház körúti Központi Vásárcsarnok rekonstrukciójának tervezését és megépítését életem egyik legfontosabb munkájának, mert sikerült Pecz Samu szellemiségét megőrizve egy olyan korszerű vásárcsarnokot létrehozni, amelyik a FIABCI (Prix d’ Excellence Public Sector Category), a legnagyobb nemzetközi ingatlanszakértői szövetség nagydíját is elnyerte.”
2018 novemberében, közel a 86. életévéhez, még épületlátogatást tett a Lángban, és jó hangulatú beszélgetést folytatott a Mesteriskola XXIV. ciklusának hallgatóival és az építésztervezőkkel a Láng Művelődési Ház építéséről, a felújításáról, és élettörténetéről, és az építészetről. Most eltávozott közülünk.