Széchenyi díj

Széchenyi-díjat vehetett át Istvánfi Gyula, a műszaki tudomány kandidátusa, Ybl Miklós- és Forster Gyula-díjas építészmérnök, a MÉSZ alelnöke, professor emeritus, több mint négy évtizedes oktatói tevékenysége, az egyetemes, a magyar és a népi építészettörténet terén végzett iskolateremtő tudományos és kutatói munkássága, valamint a határon túli magyar műemlékek dokumentálásáért és helyreállításáért tett erőfeszítései elismeréseként.

Kossuth díj*

Kossuth-díjjal ismerték el – többek között, a MÉ-ben is publikáló, a 2000. évi Velencei Építészeti Biennálé magyar kiállításán is szereplő – Orosz István Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, író, érdemes művész, egyetemi tanár (Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézete) munkásságát. Orosz István 1993 áprilisától a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia levelező tagja, 2004 májusától rendes tagja. A Magyar Művészeti Akadémia 2001-ben hívta meg tagjai sorába.

*a korábbi években végre egy-egy kiemelkedő építészünk is megkapta a Kossuth díjat – az idén ez a hagyomány sajnos megszakadt

Magyar Építészetért érem

A Magyar Építőművészek Szövetsége 2011-ben alapított díja azon külföldön élő, magyar származású alkotó építészeket kívánja kitüntetni, akik munkásságukkal sokat tettek a magyar építészet és építészek ismertségének és elismertségének megteremtése érdekében, akik kimagasló tervezői, oktatói vagy elméleti építészeti munkásságukkal magyarként szereztek szakmai megbecsülést, ismertséget. 2011 márciusában az érmet elsőként Dr. Magyar Péter Amerikában praktizáló és oktató építész kapta.

Ybl Miklós díj 2011

Az Ybl Miklós emlékére alapított díj a jelenlegi szabályozás szerint életműre adható. Az idén 5 építésznek adományozott díjat Pintér Sándor belügyminiszter. Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmával Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár, Pintér Sándor belügyminiszter, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Szőcs Géza kulturális államtitkár és Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár adta át a rangos elismerést a Néprajzi Múzeum előcsarnokában. (Alábbi összeállításunk a kitüntetettek egy-egy olyan frissebb – a MÉ-ben is megjelent – jelentős épületének méltatásából idézünk, melyek tervezésében a díjazott építészek vezető szerepet vállaltak.)

Fejérdy Péter
„… Az általam ismert legátszellemültebb templomterek egyike. Rafináltsága, ahogy a klasszikus kör alaprajzot egyetlen mozdulattal elegánsan ellipszissé alakítja, egyértelműen nyugati mentalitást tükröz. A centrális tér így az is marad, meg nem is, hirtelen irányultsága, tengelye lesz, de oldalfalainak folytonos görbületét megtartva őrzi a „megfoghatatlan” belső szellemi centrumát. A tengelyességre ráerősít az egyértelműen hossztengelyes tetőszerkezet. A bejáratot vaskos harangtorony jelzi, amely mellett közvetlenül juthatunk a templomtérbe. Egyértelműen kortárs nyugati vonás a homogén anyaghasználat, a belsőben és külsőben egyaránt téglaburkolatokat látunk. Ez a templom számomra összességében inkább latin „körtemplom”, annak ellenére, hogy a belsőben a tető ácsszerkezete által meghatározott helyen az ikonfal egyértelműen jelzi a bizánci kötődést.” (Balázs Mihály: Keleti és nyugati tradíciók keveredése a kortárs görögkatolikus templomépítészetben. Szentlélek g.k. templom, Csepel. MÉ 2008/6.)

Hőnich Richárd
„… Pécs igazán megérdemli koncerttermét: Európa Kulturális Fővárosa ugyan csak egy évig lehetett, de 2010 után is az ország egyik legfontosabb kulturális központja marad, ahogyan mindig is az volt. Az, hogy ez az épület a városban létrejöhetett, zenészt is, közönséget is ujjongásra késztet.
Az új Kodály Központ hangversenytermében lényegében nincsenek derékszögek – ennek oka nyilván az akusztika. Különböző síkok tompaszögekben metszik egymást. Ez következetes formai megoldásként tovább folytatódik az épületben, több helyen is, például a tetőn, a homlokzaton, vagy mögötte, a láthatóvá tett „koncertterem-dobozban”, de még az előcsarnok padlózatán is, ahol a könnyedén lejtő síkok a házban felcsendülő muzsika játékosságát idézik.” (László Attila: Itt katarzisra megy ki a játék. Kodály Központ, Pécs. MÉ 2011/1.)

Nagy Csaba
„… Míg a meglévő épület homlokzatánál a tervezők a stílushűségre törekedtek, addig az új épület esetében egy a környezetbe illeszkedő, és a belső funkcióra utaló színvonalas kortárs szellemű épület megformálása volt a cél. A homlokzati megjelenés alapgondolata volt, hogy az emeleti zömök, kőburkolatú épülettömeget a földszinten és a szomszédos épületektől is „ellebegtessék”. Az üvegfelületek előtt zöldhomlokzat fut végig, a földszinten is követve a kőburkolat ablaknútolását. A szigorú épülettömeget megtörő ablaknútok játékos rajzolata egyaránt utal a környezetében található, 70-es években épült műkőhomlokzati reliefekre, illetve fachwerkes homlokzatokra, de a mai kor építészeti gondolatait is…” (Pálinkás Edit: Szabad mozgás. Pannónia Általános Iskola rekonstrukció. MÉ 2009/5.)

Perényi Tamás
„… Az aszimmetriából szépen felépített hármas fokozástól – aszimmetrikus lábon, aszimmetrikus tenyér, aszimmetrikus tenyérben eltolt fej – a pohár túlcsordul, a víz kiömlik, a diszkosz elrepül. Az elementáris erejű statikai teljesítmény könnyed építészeti művé változik. Számomra ez a tárgy nagyon jól mutatja a mérnöki teljesítmény és az építészeti alkotás közti különbséget, érzékelteti a kettő hátarát. A látszólag mérnöki mű egy kis csavarral építészeti kvalitássá válik: azzal a gondolattal, hogy ez a helyzet, a tó a fejünk fölött mégiscsak lehetetlen – az ember már megint valami isteninek a határát súrolja, már megint Bábelt épít…” (Szövényi Anna: Tó a fejünk felett. Budafoki víztorony. MÉ 2008/6.)

Rostás László
„…Amikor a téglafalazat lenyűgözően szép megnyílásait nézem, azokat a részleteket, amelyek mindenkit elgyönyörködtetnek, de az avatott szemnek azt is elárulják, mennyi kísérlet, erőfeszítés, odafigyelés, alázat és verejték árán jöhettek így létre, akkor már az utókor nevében mondhatom, hogy ezeket, a tökéletesség kihívásával szembenéző részleteket csak az idő érlelhette meg.(…)
Olyan templom született meg Miskolcon, amely méltán érdemli meg figyelmünket és tiszteletünket a kezdeményezők és építők töretlen kitartása iránt. Joggal sorolhatjuk a legutóbbi évtizedek egyházi építészetében valóban új utakat kijelölő kivételes művek közé…”
(Gerle János: Közelítés az építészeti hagyományokhoz. Miskolc-Felsővárosi református templom. MÉ 2007/4.)

Érdemes Művész kitüntettek – az építészet társművészeti területéről:

Both András díszlet- és jelmeztervezőt a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze elismeréssel jutalmazták. Both András 1976 óta rendszeresen dolgozik neves színházaknál Romániában, Magyarországon, Izraelben, Svájcban, Írországban, Németországban és az Egyesült Államokban. 1989 óta a San Diego-i California Egyetem díszlettervező szakának vezetője.

Ferenczy Noémi díj – az építészet társművészeti területéről:

Csepregi Sándor, belsőépítész, grafikus, szobrász és éremművész, a Nyugat-Magyaroszági Egyetem docense, valamint Kelle Antal formatervező, artformer, Charles Eames ösztöndíjas alkotóművész Ferenczy Noémi díjban részesült.

Jászai Mari díj – az építészet társművészeti területéről:

Árvai György látványtervező, médiaművész, az 1984-ban alakult Természetes Vészek Kollektíva alapító művésze, kortárs zenét és képzőművészetet egyesítő performanszok készítője, kiállító művész a színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kapott.

A díjazottaknak szívből gratulálunk!