Építészet és műemlékvédelem
Négy előadás a Pesti Vármegyeháza (1052 Bp., Városház utca 7.) földszinti Nyáry Pál termében.
2014. november 6.
Program
15.00 – 15.10 – Köszöntő Dr. Tarnai Richárd, Nagy Gábor
15.10 – 15.40 – Mányi István: Örökségvédelem az építészetben
Az épített örökség, örökségünk részeként történő őrzése elsősorban nem szakmai, hanem etikai-kulturális indíttatású követelmény. Önmagában a műemlékvédelem terminológia megengedhetetlenül szűkíti, korlátozza az örökségvédelem komplex érvényesülését. A legtágabb értelemben embertársaink munkájának, alkotásainak megbecsüléséről van szó. A tisztességről. A tisztességes magatartásról. A hitelességről, amelynek etikai- kulturális vetülete oszthatatlan, Eredendően nem sorolhatók a kortárs, a régi és régebbi épületek.
Az épített örökség védelmét az építészet vezérli. Primus inter pares. Ennek megkérdőjelezése az örökségvédelem feladatainak teljes félreértéséből fakad. Napjainkban ez az úttévesztés erényként kíván mutatkozni. Tegyük helyére a dolgokat.
15.40 – 16.10 – U. Nagy Gábor: Építészet és örökségvédelem
„…Az örökség elemei szabadon is felhasználhatók, ha ez a felhasználás inspiratív – önkéntelen, vagy művészi. Ez már több ezer éve folyik az európai kultúrában, a folytonos megújulások sorában. Ebben a sorban a hitelesség nem a tárgyszerűség vagy a tényszerűség, hanem éppen a megújulás képességének kérdése.” (részlet a „Hagyomány és modernitás” című tanulmányból)
16.10 – 16.25 – Kávészünet
16.25 – 16.55 – Dévényi Sándor DLA: Házak és terek
Az új a régi folytatása. Építés történeti környezetben.
Rekonstrukció és konstrukció Pécs műemléki jelentőségű területén.
A budapesti Szent Gellért tér felújítása.
16.55 – 17.25 – Zoboki Gábor -Varga-Ötvös Béla: Budapest jövője
Budapestet többször le lehetne fedni az eddig elkészült és jelenleg is készülő tervekkel, koncepciókkal, tanulmányokkal. A különböző műhelyek és intézmények egymástól elkülönülten dolgoznak, munkájuk eredménye még ismertté is alig válik, nemhogy szinergikus erővé alakuljon át. E közben, a város „foghíjról-foghíjra” épül, átfogó városrendezési-építészeti vezérlés nélkül. A város formálódása még Budapest hosszútávú fejlődése szempontjából is meghatározó projektek véletlenszerű sorából áll össze, és ennek a projektmalomnak csak a politikai „ciklus-szindróma” ad ritmust. A várostervezés és ingatlanfejlesztés nagyléptékű céljait szinte lehetetlen harmonizálni a napi politikai-döntéshozói feladatokkal, a széttartó budapesti közigazgatási állapotok közepette…
17.25 – 18.00 Kérdések és válaszok