FUGA, 2017. május 9.

A Magyar Építőművészek Szövetsége és a MOME Építészeti Intézete együttműködésében létrejött HÁZ+MESTEREK című portrévideó sorozatnak a filmekben szereplő mesterek kerekasztal beszélgetésével egybekötött bemutatójára 2017. május 9-én került sor a FUGA-ban.

Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke köszöntötte a mestereket és az érdeklődőket, és elmondta, hogy a most megvalósult sorozat első eleme a MÉSZ ama szándékának, hogy kortárs építészeti arcképcsarnokot hozzon létre.

Kovács Csaba, a MOME Építészeti Intézetének igazgatója kiemelte, hogy a portrésorozat, amelyet alapképzésben és DLA képzésben részt vevő tíz hallgató készített, komoly lépést jelent a generációk közötti kapocs létrehozásában. A MOME építészképzésében többfajta tudás egyesül, amit a mester és tanítvány közötti személyes kapcsolat tovább mélyít.

A beszélgetésen hat mester vett részt: Arnóth Lajos, Csomay Zsófia, Kuba Gellért, Török Ferenc, Vadász György és Vámossy Ferenc. A moderátor, Somogyi Krisztina első kérdése a mesterek saját mestereire vonatkozott: mi az érvényes, átadható tudás, amit ők kaptak. Egy-egy személyes történet kapcsán felidézték a nagy oktatókat, mint Szendrői Jenő, Weininger Károly, Csonka Pál, Pelikán József, Kardos György, Major Máté, Pogány Frigyes, Jánossy György, Jurcsik Károly, Szrogh György, Kotsis Iván. A közvetlen kapcsolat, az elmélyült szakmai tudás, az építészetet művészetnek tekintő megközelítés, az emberség, az olykor szigorú elvek mind egyengették útjukat.

A következő kérdésre, hogy az életművükből mi az, ami méltó arra, hogy átörökítődjék a következő generációba, Vadász György válaszában a szabadkézi rajz és az érzelmek fontosságát emelte ki. Az érzelmek növelik az építészeti értéket, hiszen az építészet egyfajta bűvölet. Vámossy Ferenc a Korunk építészete című kötetét említette, Kuba Gellért az oktatói tevékenységét, illetve az Amit az építésznek illik tudni című, online is elérhető írását emelte ki. Arnóth Lajos a nyelvtudás fontosságát és a külföldi kapcsolatokat hangsúlyozta, Csomay Zsófia azt az attitűdjét, hogy minden egyes munkát olyan alázattal közelít meg, mintha nulláról kellene kezdenie. Saját gyermekeként tekint minden épületére, a helyszín és a megrendelő szellemiségéhet igazodó, humán megközelítést hangsúlyozta. Mint mondta, tanítványaitól tanulja a legtöbbet. Vámossy Ferenc a művészet-élményt, az építészet emberekre gyakorolt hatását, az építészet mint a művészetek és a technológia együttesét emelte ki.

Kuba Gellért aggodalmát fejezte ki korunk építészetéért, és a morfológia fontosságára hívta fel a figyelmet. Török Ferenc kitért arra, hogy egyre nagyobb figyelmet kap a szociális töltetű építészet, ma erre van szükség. Vámossy Ferenc a szakmában uralkodó anarchiából való kilépés esélyét a sokféle tényező együttes figyelembe vételében látja, számára ez teszi végtelen izgalmassá az építészetet. Csomay Zsófia a fiatalokban látja a továbblépés esélyét, akikben hatalmas potenciált lát.

A HÁZ+MESTEREK portrésorozat a YouTube-on megtekinthető.

Részletek a portréfilmekben elhangzott vallomásokból:

Arnóth Lajos: „…  a ház a földbe gyökerezik, mint egy fa. Egy házat nem lehet fotó alapján megnézni, oda kell menni, meg kell tapogatni, végigjárni, megnézni a történetét.”

Callmeyer Ferenc: „Építésznek lenni gyönyörű mesterség, de a társadalom kulturáltságának a függvénye, hogy milyen az építészet.”

Csomay Zsófia: „Vannak azok az építészek, akik minden lehetőséget átgondolva rengeteg energiát ölnek egy ház megtervezésébe, ami aztán a házból masszívan sugárzik.”

Finta József: „Az az építész, aki felnőtté válik és elhagyja a gyerekkort, azonnal hagyja abba az építész tevékenységet. A felnőttek nem alkalmasak arra, hogy játszanak – nem szabad felnőni.”

Kuba Gellért: „Az épület rendkívül érdekes mérnöki létesítmény, amelyben nem az architektúra a döntő, hanem az, ami az épületben történik…” 

Sylvester Ádám: „Amíg egy ház felépül, az építésznek módja nyílik millió dolgot elmondani a világról – nem a ház megszületése az érdekes, hanem az, hogy mire lehet majd használni.”

Török Ferenc: „…óriási kultúr-erő az építészet. Nem formákon, hanem gondolatokon keresztül kell megközelíteni a feladatot.”

Vadász György: „A szépség az hatalom – amikor a futtatott vonalakból a ház gondolata jut eszembe. Ennél nagyobb varázslat nincs.”

Vámossy Ferenc: „Az építészet – mint minden tanulás – hálókészítés, de csak akkor tudom, hogy miből áll a háló, ha a csomópontjait jól ismerem.”