Hap Galéria, 2013. 06. 04 – 06. 28.

Józsa Bálint 1970 körül készítette első, figurákból kiinduló, de réz, majd krómacél lemezanyagra átírt plasztikáit. Később szobrai figurális eredete elvontabbá vált. Inkább egy gondolati, tartalmi ötletet fejtett ki a plasztika eszközeivel: a választott anyag megmunkálásának törvényeinek felfedezésével, a környezethez való illeszkedés szempontjainak figyelembevételével. Ars poetikájának lényege a mindig eredeti és kifejező formaötleteket megvalósító törekvés, amelyek végeredménye az új kifejezési forma. Sohasem tartotta járhatónak a kitaposott utakat, tevékenysége rokon a formatervezők prototípus kísérleteivel.
Nagyobb munkáit leginkább meghívásos, vagy országos, nyilvános pályázatokon nyerte el. Ilyenek többek között a szegedi 3 méteres „Gömb”, a Haematologiai és Vértranszfúziós Intézet előtti hétméteres „Lüktetés”, a szegedi Új Klinika aulájába készített 22 méteres „Mobilplasztika”, és a székesfehérvári „Millenniumi Emlékjel” c. munkája. Munkásságát Munkácsy-díjjal ismerték el. A Hap Galéria kiállítása a művész rajzai, tervei, kisplasztikái, modelljei segítségével járja körbe Józsa Bálint építészeti karakterű formaalkotó látásmódját.