A Wiener Werkstätte női művészei
MAK, Bécs, 05. 05. – 10. 03.
Szöveg: Gábriel Nóra
A bécsi Wiener Werkstätte 1903-ban alapÃtott műhelyeibÅ‘l kikerült munkákat egészen a modernista kezdeményezés 1934-es kihűléséig abban a Josef Hoffmann, Koloman Moser és Fritz Waerndorfer alapÃtók által megfogalmazott szellemiségben tervezték, hogy magas minÅ‘ségű, esztétikus megjelenésű, kézzel készült használati tárgyakat és dekorációs elemeket gyártsanak, lefedve minden megjelenÅ‘ piaci igényt. A vállalás méretéhez hasonlóan bÅ‘séges Wiener Werkstätte ArchÃvum 1955-ben került a MAK állományába korábbi tulajdonosa, Alfred Hofmann adományaként. A körülbelül 16 000 vázlattervet és közel 20 000 szövet-formatervet, poszter és képeslap terveket, fényképalbumokat, illetve üzleti levelezéseket és tervezeteket magában foglaló adattár mellett a múzeum rendelkezik a legnagyobb tárgyi gyűjteménnyel is. A társulás aktÃv működése alatt Josef Hoffmann évrÅ‘l-évre egyre több nÅ‘i művészt alkalmazott és kért fel együttműködésre, akiknek a munkássága – leginkább a két világháború közötti idÅ‘szakban -, jelentÅ‘sen meghatározta a Wiener Werkstätte arculatát, életművük azonban máig az ArchÃvum feldolgozatlan része maradt. Mathilde Flögl, Maria Likarz, Felice Rix vagy Vally Wieselthier kerámiái, szövetmintái és különleges tervezései mind segÃtettek kivÃvni az irányzat elÅ‘kelÅ‘ helyét (a Bauhaus és az Art Nouveau mellett) a művészeti világban és piacon, jelentÅ‘ségükrÅ‘l azonban napjainkban aránytalanul kevés szó esik. A MAK kurátorai átfogó kutatásba kezdtek, hogy ismét arcot adjanak a mozgalom jeles nÅ‘i képviselÅ‘inek és mára már több mint 180 olyan nÅ‘ alkotásait sikerült azonosÃtani, akik valamilyen módon közreműködtek a WW-ban. Az újra felfedezett művészek körülbelül felének munkái láthatók a jelenleg futó, a kutatással azonos nevű Women Artists Of The Wiener Werkstätte kiállÃtáson, köztük a magyar származású Lesznai Anna és Lukáts Kató műveivel.