Baumhorn Lipót emlékkiállítás, Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely Közalapítvány 08. 25. – 01. 20.

Szöveg: Oszkó Ágnes Ivett
Fotók: MÉM MDK, Szegedi Zsidó Hitközség Archívuma

2021. augusztus 25-én Áhítatos építészeti formák címmel nyílt kiállítás Budapesten a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely kiállítóterében, mely maga is egy Baumhorn-zsinagóga. A tárlat fókuszában a 120 éve épült szegedi zsinagóga áll. Az építész életműve mellett a tárlat bemutatja a szegedi zsinagóga korabeli terveit és a kivitelezés eredeti dokumentumait is.
Baumhorn Lipót Európa legtermékenyebb zsinagógatervezőjeként vált ismertté, de életműve polgári megrendelésű épületekben is bővelkedett. 1860-ban született, és csaknem negyven éven át aktív építészi tevékenységet folytatott. Bécsi tanulmányai után Lechner Ödön mellé szegődött, 1883–1894 között feltehetően rajzoló volt a Lechner-Pártos irodában. Tizenkét évnyi közös munkájuk hatása mindvégig érezhető a historizáló irányzatokat kedvelő Baumhorn alkotásain.
A szegedi zsinagóga Baumhorn egyik fő műve volt, egyben az európai zsinagógaépítészet gyöngyszeme. Az épület tervei 1900–1903 között készültek Baumhorn irodájában, a díszítés programjáért pedig a közösség főrabbija, dr. Löw Immánuel felelt. Kettejük együttműködésének eredményeképpen az épület tartószerkezete szimbolikus jelentést hordoz: a zsidó vallás három alappillére, a Tóra, az istenszolgálat és a kegyes cselekedetek a négy kupolatartó acélpillér fölötti csegelyre vannak felírva héber nyelven, aranyozott üvegmozaik technikával. A női karzat rabitz keresztboltozatai a héber Biblia (Tanakh) egyes részeit jelképező virágmotívumokkal vannak kifestve, az üvegkupola pedig a teremtést szimbolizálja. A belső kifestést kiegészítik a földszinti ablakok, melyek tábláin a zsidóság éves ünnepköre jelenik meg növényszimbolikával. Készítőjük Róth Manó, aki a főrabbi és Baumhorn útmutatásai szerint rajzolta meg az ólomüveg ablakok kartonjait. A zsinagógakertben egykor virágzó szentföldi növények – vadrózsa, füge, szőlő, cédrus – a zsidóság őshazáját idézték, a főrabbi botanikai ismeretei és lelkesedése által ihletve.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ együttműködve a szegedi hitközséggel kiállítássorozattal állít emléket a zsinagógatervezőnek és legjelentősebb alkotásának, a szegedi zsinagógának.

Kurátor: Dr. Oszkó Ágnes Ivett, MÉM MDK
A Szegedi Zsidó Hitközség restaurálási projektjének vezetője: Dr. Pataricza Dóra, történész