Reischl Gábor emlékkiállítás és konferencia
MÉSZ Kós Károly-terme, 2018. június 8.

Magyar Építőművészek Szövetsége egykori elnökének, Reischl Gábor építész születésének 70. és halálának 10. évfordulója alkalmából emléknapot és kiállítást szervezett az Építészek Háza Kós termében, a Szent István Egyetem Építéstudományi Karának támogatásával. Az emléknap méltó megemlékezés volt a kitűnő építészre és emlékezetes tanárra. Reischl Gábor nem csak építész volt, hanem hiteles pedagógus is, aki ihletetten tudta átadni és megadni azt, amit egész életében fontosnak tartott: az „emberek építését”. Befogadva, másokra figyelve, lépésről lépésre, akár régi tanítványai körében a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, akár a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán, vagy a Magyar Építőművészek Szövetsége élén. Építészeti alkotásaiban nem személytelen, csillogó bankokat, plázákat épített, hanem embereknek és állatoknak szerény, de annál otthonosabb élőhelyeket, tanyákat, ólakat, istállókat. Sokszor a helyben talált dolgokból, földből, deszkákból, bontott cserepekből gazdálkodott – így telt meg élettel egy ökotanya Monoron, és újult meg egy 300 férőhelyes mezőgazdasági főiskola Kambodzsában, vagy épülhetett fel egy magtár a Balatonnál – és számos emberi közösség is a munkája nyomán.
„…A gazdálkodás építészete: a jó gazda épületei jó házak embernek, állatnak, terménynek, eszközöknek. Mindig így volt, és a jövőben is így kell lennie. A gazdálkodás törvény, alapvető élettörvény. Gazdálkodás a földdel, a vizeinkkel a mikrokörnyezeti adottságainkkal, épített környezetünkkel, a múlttal, jelenünkkel, a jövővel, a szellemünkkel. Alapvető kérdés: meg tudjuk-e őrizni földjeink, vizeink és szellemünk tisztaságát, vagy egy paternalista uralom illetve a határtalan tőke uralma alatt vegetálunk. Magyarországon a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság összetartozó fogalmak. A föld megtartása és művelése egyik legfontosabb záloga a kárpát-medencei létünknek. Hazánk legfontosabb természeti értékei: földjei, vizei, kiegyensúlyozott meteorológiai adottságai. Fenntartható fejlődés csak értékeink felismerésével és védelmével, a mezőgazdaságban környezetbarát növénytermesztéssel és állattartással képzelhető el. Az építésznek is gazdálkodnia kell a környezettel, a tájjal…” – olvashatjuk Reischl egyik legfontosabb írásában, a gazdálkodó építészetről szóló kézikönyvében.
A kiállítás Reischl Gábor – az építész, a tanár, a gondolkodó értelmiségi – 60 + 10 grafikáját tartalmazza. Hatvanat, ahány évet élt, és tízet, ahány éve nincs már közöttünk.
Akik ismerték, a környezetében éltek, jól tudják: a Tanár úr mindig is rajzolt: saját szórakoztatására, munkája révén, a világértelmezései közepette, a felmérései és utazásai során, a tanyáján, vagy éppen az iskolai tanácsüléseken. A sokoldalú építészmester mindig magával hordott pár szabványos A4, vagy A5 ös rajzlapot és fekete tűfilceket, melyek elegendőek is voltak azokhoz az utánozhatatlan fantáziával, ízléssel és mértékkel létrehozott alkotásokhoz, melyeknek hatalmas anyagából most e kiállítás villant fel mélyről jövő gondolatmorzsákat, szabadsággal telített rezdüléseket, néhol humorral átszőtt fricskákat – részint a saját maga által tervezett „festőállvány” installációján.
A Reischl Gábor munkásságát és személyiségét megidéző konferencián Turi Attila, az MMA Építőművészeti Tagozatának elnöke, Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke, valamint Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke mondtak köszöntőket, majd levetítették Csontos Györgyi és Csontos János Tizenkét kőmíves című dokumentumfilm-sorozatának Reischl Gáborról szóló részét. Borbás Péter, Fonyó Géza, Laczó Zoltán, Csontos Györgyi, Ónodi Gábor, Anthony Gall, Fáczányi Zsuzsa, Szabó Gábor, Markó Balázs és Dénes Eszter beszélt Reischl munkásságának egy-egy szeletéről, a nicaraguai és kambodzsai munkáktól a falusi építészeten át az egyetemi oktatásig. Az előadások után kerekasztal-beszélgetés zajlott az előadókkal és a közönséggel.

Szerkesztette: Götz Eszter