A hajlított fa technológiájának 200 éve
MAK, Bécs, 2019. december 18. – 2020. szeptember 6.

Szöveg: Szegő György

A kiállítás kronologikus időutazásra invitál a Thonet-féle hajlított bútorok történetében, de valójában az első példáktól a legfrissebbekig évjáratoktól független, izgalmas innovatív kísérletsor meggyőző példáit tárja a néző elé. A Michael Thonet (1796–1871) alapította későbbi világcég a bútorgyártás egyik legsikeresebb márkájának bizonyult. Az alapító a németországi Boppard am Rheinből Ausztriába érkezve fejlesztette ki és szabadalmaztatta a fahajlítás iparszerű módszereit, nem is sejtve, hogy a biedermeier idők technológiai tökéletesítései mögött a bútoresztétika új fejezetei nyílnak meg. Ülőbútor-család sorozatainak gyártása soha nem látott szériaszámot ért el.
Kiemelkedik ezek közül a No. 14 ikonikus széke (1859) amit kávéház-széknek is nevezünk; több milliót forgalmaztak ebből a hallatlanul egyszerű és lendületes, de masszív szerkezetként működő, egykor innovatív formából. A múlt századfordulóra nem csak a székek, asztalok, fekvőbútorok, de a paravánok, gardróbok és fogasok is a különböző földrészeken működő telephelyeik keresett termékei lettek. A tervezők között a szecesszió olyan mestereit találjuk, mint Josef Hoffmann vagy Josef Frank. Folyamatosan egész sor nagynevű tervezővel kooperáltak. Külön fejezetté lett a program hajlított csőbútorok felé nyitó ágazata, a márkát az 1930-as évektől olyan munkatársak vitték sikerre, mint Mies van der Rohe vagy Breuer Marcell. Olyan szobrászok is közreműködtek, mint Bruno Gironcoli. A legutóbbi évjáratok közül szinte táncoló termékként kiemelkedik egy mai bécsi kézműves design termék, a 2011-es Erlkönig hintaszék.