2009. június 7. – november 22.-ig

Az 53. Biennále eddig legfiatalabb művészeti igazgatója, a svéd Daniel Birnbaum által kitalált „minden belefér koncepció” a 100 éves magyar pavilonban (erre következő számunkban visszatérünk) ismét médiaművészetet „generált”. A számos nemzetközi díjat elnyert, itthon „Privát Magyarország” sorozatával sikert arató Forgács Péter – eddig is, most is – politikus művészetet csinált (ennek honi létezését nemrég egy net-es vitában hiányolta). Két vezető napilap így summázta a magyar kiállítást:
„… Forgács Péter installációja látható (kurátor Rényi András), amely a »Col Tempo« A W.-projekt címet viseli. A több részből felépülő műben az emberi arc játszik főszerepet, amelyet a kiállító részben műalkotásokon (Rembrant önarcképein, Giorgione La Vecchia című festményén) keresztül idéz meg, részben olyan archív fotókon, mozgóképeken keresztül, amelyeket Josef Wastl és munkatársai készítettek a második világháború alatt osztrák helyszíneken végzett antropológiai vizsgálataik során zsidókról, hadifoglyokról, részben pedig Luise McCagg amerikai szobrászművész plasztikáiban jelennek meg.” (a magyar kiállítást említő részlet, P. Szabó E. / Magyar Nemzet, 2009. június 8.)
„…Forgács csak művészként viszonyul a birtokába került anyaghoz. Nem készült történelmi állásfoglalásra, és nem akart a holokausztdiskurzus részévé válni – magyarázza a W-projekt alcímmel bemutatott alkotást a biennále nemzeti biztosa, Petrányi Zsolt. – A fajelméleti teóriákat szolgáló, körbe forgatott arcokat Forgács eredeti kontextusukból kivágva, mozgásukat lelassította, az így nyert képet grafikai szoftverekkel művészetté finomította.” (a magyar kiállítást említő részlet, Szablyár E. / Népszabadság, 2009. június 6.)
Valami bénítja a tisztánlátást. Vagy nem elég pontosan céloz Forgács provokatív „képsora”. A W projekt osztrák történelem szégyenletes dokumentumaival kommunikálja mondanivalóját. Forgács független művészként teheti. De Magyarország 100 éves velencei Műcsarnoka „hivatalos képviseletünk”, ahol Forgács 70 évvel ezelőtti ausztriai politikai témát dolgoz fel. Teszi ezt a magyar kiállításunk 2009-ben, amikor országunkban etnikai alapon végrehajtott gyilkosságok történnek – jelen időben.

Szegő György