A Fény Nemzetközi Éve 2015
Műcsarnok – Mélycsarnok, 2015. március 7-8.

Az esemény a Nemzetközi Kepes Társaság rendezvénye.
A szimpóziumot Kucsera Tamás, az MMA főtitkára nyitja meg.
Védnökök: Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia

Kapcsolódó kiállítások:

A Nemzetközi Fényműhely kiállítása, Műcsarnok – Mélycsarnok, 2015. március 8. – 2015. március 14.

A Nemzetközi Fényszimpóziumhoz kapcsolódó kiállításon a Nemzetközi Kepes Társaság tagjai – Carlo Bernardini (Olaszország), Michael Bleyenberg (Németország), Bohus Zoltán, Bolygó Bálint (Nagy-Britannia), Bordos László Zsolt, Bortnyik Éva és Tubák Csaba (Ausztria), Waltraut Cooper (Ausztria), Haris László, Gilah Yelin Hirsch (Egyesült Államok), Dieter Jung (Németország), Kelle Antal, Kuchta Klára (Svájc), Lux Antal (Németország) Antii Maasalo (Finnország), Mattis-Teutsch Valdemár (Románia), Orosz István, Pócsy Ferenc és Sally Weber (Egyesült Államok), Telek Balázs (Magyarország) – vesznek részt a Fény Éve hívószóhoz kapcsolódó tematikus munkákkal.

Fényút – Csáji Attila kiállítása, Műcsarnok, 2015. március 7. – 2015. április 5.

Az UNESCO a 2015-ös esztendőt a Fény Évének választotta. A Műcsarnok Csáji Attila Munkácsy-díjas képzőművész kiállításával kapcsolódik a művészeti eseménysorozathoz. Csáji Attila (1939) életművében alapvető szerepet játszik a fény fizikai és szellemi dimenziója. A hatvanas évektől a magyar neoavantgárd meghatározó művészeként és szervezőjeként (a Szürenon-csoport alapítója, a balatonboglári kápolnatárlatok aktív résztvevője, a Műszaki Egyetem legendás R-kiállításának szervezője) a szürreális és organikus formaalkotás, a gesztusfestészet jelrendszere szerint készítette alkotásait, majd egyre inkább a fénnyel értelmezett és a fény által teremtett művek kezdték foglalkoztatni: jelrácsokat, változó fénnyel megvilágított plasztikus képeket, hologramokat hozott létre. A művészet és a tudomány kapcsolatát vizsgáló Moholy-Nagy László, Victor Vasarely, Nicolas Schöffer, Kepes György hagyományát folytatva Csáji a hetvenes évek óta a Központi Fizikai Kutatóintézettel, majd a Massachusetts Institute of Technology-val együttműködve a lézer művészeti szerepét kutatja. Ennek eredményeként egy új képi transzformációs módot fejlesztett ki, a szuperpozíciós módszert és eszközrendszert, mely a lézerfény monokromatikusságára épít. Az eljárás újdonságát hamar felismerte a művészet, tudomány és technika kapcsolatát tárgyaló legjelentősebb nemzetközi folyóirat, az amerikai Leonardo, amelyben aztán a kutatási eredményeit publikálta. A külföldi publikáció mellett egyetemi előadásokon is ismertette módszerének lényegét, és 1987-ben a Massachutes Institute of Technology meghívása után az egyetemen működő továbbképzési kutatóközpont (a CAVS) tagjává választották, melynek az alapító Kepes György mellett Csáji Attila máig az egyetlen magyar tagja – olyan rangos személyek társaságában, mint Hariet Casdin Silver, Paul Earls valamint a közelmúltban elhunyt Otto Piene a Zero csoportból. Nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően Csáji 1996-ban megalapította a Nemzetközi Kepes Társaságot – tagjai rendszeres kiállítási és elméleti tevékenységükkel gazdagítják a tudomány, a technika és a művészet immár 21. századi eredményeit.
A Fényút című kiállítás a sokszálú életmű belső összefüggéseit és perspektíváit tárja föl, a formateremtő szándék és a tudományos kísérleti tevékenység között. A hatvanas-hetvenes évek klasszikussá nemesedett műveit az újabb, nagyszabású lézerinstallációs munkákkal együtt mutatjuk be a Műcsarnokban.