A Városmajori Szabadtéri Színpad átalakítása
Az ötletpályázat eredménye
A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. és Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata városépítészeti és építészeti ötletpályázatot írt ki a Városmajori Szabadtéri Színpad kulturális szolgáltató létesítmény kialakítására. A pályázat célja olyan ötletek, javaslatok összegyűjtése volt, amelyek alapjai lehetnek a szabadtéri színpad jövőbeli konkrét tervezési koncepciójának és programjának. Az alábbiakban a 3 legmagasabb értéken megvásárolt pályaművet mutatjuk be.
A Városmajori Park a főváros legelső közparkja. Az 1952-ben épült Szabadtéri Színpad a park közepén található, az Árkay Aladár és Árkay Bertalan által tervezett műemléki templomegyüttes közelében. 1965-ben bővítették egy öltöző-irodaépülettel, majd esővédő tetőt építettek a nézőtér és a színpad fölé. 1992 óta nyári színházként működik, elsősorban zenés, táncos műsorok bemutatására. Az intézmény az utóbbi években kinőtte az eredeti épületet, a kiegészítő funkciók biztosítása céljából (öltözők, raktárak) több konténerépület került elhelyezésre a területen, ám már ezek sem oldják meg a színház alapvető működéséhez szükséges helyigényt. Az ötletpályázat célja egy építészetileg és tájépítészetileg összefogott, a szabadtérben való előadás élményét mindenekelőtt biztosítani tudó, gazdaságosan és akár többcélúan üzemeltethető létesítmény megvalósítása volt, valamint a történelmi jelentőségű, nagy ökológiai és rekreációs értéket képviselő Városmajori Park történeti és zöldfelületi értékeinek, a park léptékének kiemelt figyelembe vétele, a zöldfelületek megóvása mellett.
A pályázatra 180-an regisztráltak és 27 érvényes pályamű érkezett. Rangsorolás nélkül 1 500 000 forintot kapott három pályamű, egy kiemelt megvételben részesült 1 100 000 Ft értékben, további hármat rangsorolás nélkül vásároltak meg 800 000 forintért. A Bíráló Bizottság a pályaművek értékelése során a telepítést, a beépítést, a környezetbe, a park léptékébe illeszkedést, valamint az ökológiai szempontokat vette figyelembe. A nézőtérnek „szabadtéri színpad” hangulatot kell sugallnia, a szándék nem egy kőszínház zárt színháztermének megfogalmazása volt. Ezért olyan koncepciók, gondolatok és ötletek kiválasztása volt a cél, amelyek a szabadtéri színpad jellemzőit képviselik.
Rangsorolás nélkül bruttó 1.500.000 Ft pályadíjban részesült: 19. számú pályamű,
szerzői: Rév Bence Balázs, Rantal Gábor
„A pályamű építészetileg és tájépítészetileg átgondolt, a színpad léptéke és megformálása a parkba illeszkedő. A játszótér helyére helyezi az új szabadtéri színpadot. A játszóteret áthelyezi, korszerűsíti. Nagyon finoman és érzékenyen nyúl a témához. Teljes mértékben figyelembe veszi a történeti park szempontjait. A tervezett szabadtéri színpad a történeti kertek archetípusát célozza meg. Akkor is jó és szép kerti építmény, ha nincs benne előadás, finoman süllyeszti és terepplasztikával finoman takarja az épített részeket. Légies, a növényi környezetbe illeszkedő. A kiszolgáló helyiségek földbe helyezése jó megközelítés. A park számára is használható funkciókat kerti pavilonokba helyezi. Az év minden napján használható, szerves részévé válik a parknak. Anyaghasználata trendkövető, zöld, ökologikus. Kedvező tájépítészeti elgondolással a történeti kert karakterét erősíti.”
(részlet a Zárójelentésből)
Rangsorolás nélkül bruttó 1.500.000 Ft pályadíjban részesült: 21. számú pályamű,
szerzője: Szilvási Attila
„A tervben a színpad a jelenlegi helyén került elhelyezésre. (…) A Széll Kálmán tér felőli térfal egyik telkének megnyitásával létrehozza a „Városmajor kapuját”, a parkolást kiiktatva, a budapesti belvárosi színházak mintájára a tömegközlekedésre korlátozza a látogatói forgalmat. A gazdasági-üzemi forgalmat a Maros utcai behajtón át bonyolítja. Forgó nézőtere a kívánt napálláshoz igazodik, teljes elfordulással erdei színház nézőterévé válik. A nézőtér alatti fedett téren a büfé, a ruhatár, a szükséges szaniterek és egy multifunkcionális, téli-nyári használatú placc alakul ki. Korlátlan ötletorgia, melyet csak a költségek korlátozhatnak majd. A nézőtérre kihajtható esernyő borul, biztosítva az időjárástól független használatot. (…) A pályamű olyan kérdéseket vet fel, amelyekre sajátos, egyedi nézőpontja szerinti válaszok alapján a továbbtervezés során alaposabb megfontolásra, vizsgálatra érdemesek.”
(részlet a Zárójelentésből)
Rangsorolás nélkül bruttó 1.500.000 Ft pályadíjban részesült: 24. számú pályamű,
szerzői: Valkai Csaba DLA, Fábián Gábor DLA
„A terv városépítészetileg és tájépítészetileg is átgondolt, kiemelkedően foglalkozik a park történetével, szerkezetével, amit az épület telepítése és építészeti megformálása során figyelembe vesz. Előnye, hogy a színpad a beépítésre szánt területen kerül elhelyezésre és a park helyreállításra kerül. A tanulmány alapos, gazdag kertépítészeti elemzéssel, jól felvezetett érveléssel indokolja az új szabadtéri színpad helyét. A helyválasztás több szempontból is pozitív. A jelenlegi parkszínpad területét visszakapja a történeti park. Az új helyszín pedig a park ezen részének és a kapcsolódó épületeknek és funkcióknak új szervező eleme is lehet egyben – új kapuja a parknak. Ez indokolja talán a városiasabb építészeti megfogalmazást, megjelenésében átmenetet képezve az épített színház és szabadtéri színpad között.”
(részlet a Zárójelentésből)
Kiemelt megvételben részesült még Ferenczi Huba terve, továbbá rangsorolás nélkül megvásárlásra került Deichler Tímea, Jakab Dániel és Répás Ferenc terve, a LAB5 Építésziroda, illetve Vörös Tamás, Perényi Flóra és Fürtön Balázs pályaműve.