1. díj: Anthony Gall

Az új Budapesti Velodrom különböző léptékű területeket, közösségeket közt össze. A létesítmény a Graphisoft Park hiányzó eleme, a parkot összeköti a Római-parttal. A Duna-menti sétány, rakpart, szabadidős közlekedési útvonalak, a Pestről érkező északi összekötő híd csomópontjánál található (ezek jelenleg nincsenek összekötve). Az épület elhelyezési és környezete is összekapcsolásra vár: a várost a Dunával, a városi rakpartokat a Római-parttal és Szentendrével, a dunai szigetekkel és Pesttel. A volt ipari terület, az épített örökség találkozik a budai, pilisi hegységgel, szintén a Dunánál.
A központ egyszerre helyi és országos, sőt világversenyek megrendezésre alkalmas. Az amatőr sport, a hobbi szintű rendszeres testmozgás és az elit sport egy helyen jelenik meg. Mivel a tervezett létesítmény nagyon sokféle különböző funkció, környezeti hatás, tevékenységnek központja, az épületben inkább tiszta és egyszerű, könnyen értelmezhető formákkal, a térkapcsolatok átláthatósággal igyekeztünk egyértelművé tenni. Az épület összekapcsolja a terület meghatározó látványosságait, összeköti a logisztikai szálakat (kerékpárutakat, parti sétányokat).
Az építmény részletekben finom, egyszerű tömeg, lebegő korong, átívelő talajhidak, alatta bejáratok, természeti és épített környezetet ötvöző alkotás. Hossztengely a víztornyok és a Duna között, nagyobb teresedést hagyva, rálátással a műemléki épületegyüttesre. Az épületet körülöleli a domb-gát-föld. A közösségi tér befolyik az épületbe, annak lényegét (a pálya) értelmezve jelenik meg, az általa körbehatárolt terület (küzdőtér) szervesen kapcsolódik az előcsarnokhoz, vizuális összeköttetést teremt a belső és a külső világ, az előcsarnok és a küzdőtér között. Így valóban közösségi centrumként is működik.
Városképi szempontból az épület egy nagyléptékű „réten” jelenik meg, megfelelő teret hagyva az egykori gázgyár emblematikus épületeinek, ugyanakkor kiegészíti őket. Észak felől rendezi a területet, eltakarja az északi összekötő híd látványát, minőségi parkosított területet teremt. Az épület 3+1 (galéria) szintből áll. A két hosszanti oldala egyben a két bejáratát jelenti. Az épületet négy oldalról felvezető híd-lépcső kapcsolja össze közvetlenül a külső tereppel (ez szolgál a nagy létszámú nézőszám mozgatására, menekítésére). Építészeti megformálását a környezetbe illesztés jegyében nagyvonalú, egyszerű formák jellemzik. Cél volt, hogy az épület és a terep együttműködésbe lépjenek, ezért a tájolás, elhelyezés mellett nagy figyelmet fordítottunk a terep és az épület valódi összekapcsolására. Meghatározó elem a pálya fedése és burkolata, amely „lebeg” a domb felett. Az erőteljes híd-kapu kettős jelentésű motívumok, megteremtik a bejáratok helyét és megadják a léptéket. Anyaghasználatban az ipari örökségtől sem idegen épülettömeg egységes réz/fémszövet burkolatot kap, amely a mögötte lévő egyszerű könnyűszerkezeteket árnyékolja, esztétikailag rendezi. A finomabb textúra és fény-árnyék áteresztés-vetés a régi épületek patinájára és a ligetes környezetre reagál, színben és változatos fény-árnyék hatásával egészíti ki. Az épület elsősorban mérnöki szerkezet, amely az előregyártás és a mérnöki szerkezetek kigondoltságával szép arányokat és a pragmatikus megközelítésből adódó esztétikát hordoz.

Építészet: Anthony Gall – Gall és Társai Építésziroda
Statika: Zalavári István, Sipőcz József – I-Quadrat Hungaria
Tájépítészet: Majoros Csaba, Balogh Andrea – 4D Tájépítész Iroda