Ai Weiwei kiállítása, 21er Haus, Bécs, 2016. július 14. – november 20.

Szöveg: Szegő György
Fotók: Fábián Andrea

Ai Weiwei kínai-amerikai képzőművész többféle építészeti projektet is jegyez. Ezek közül a legnevezetesebb a pekingi olimpiai stadion, a „Madárfészek” tervezésében való részvétel volt. Ezúttal egy ház köré rendezett installáció a friss szenzáció. Weiwei háza most ősi „családi templom”, ahol teaszertartásokkal ünnepelt a Wangok nemzetsége, egészen Mao 1966-os kulturális forradalmáig.
A tea több ezer éve kultúrnövény Kínában. A teázás tradíciójában jelentős szerepe van a kifinomult szertartásnak és az ehhez épített pavilonoknak. Szertartás és helye évezredek óta az állandóság szimbóluma, filozófia és esztétikum. Ha a Wang nemzetség antik háza megmozdul, utazni kezd, az jelkép. Sok mindent el lehet mondani vele. Különösen, ha a ház átváltozik kortárs műtárggyá, egy menekülő alkotó, Ai Weiwei „műveként” – kiállítás címe szerint és a valóságban is átalakulás, áthelyezés egyszerre. Ai Weiwei apja Mao alatt betiltott, elüldözött költő volt. A politikai okból menekülő Wangék hátrahagyták a családi szentélyt. Weiwei sikerei csúcsán hazatért, néhány éve bebörtönözték, nemrég menekült el újra Kínából, ma Berlinben él. A migráns lét a sajátja.
Projektjének ősi faháza csodálatos ácsszerkezet, impozáns oszlopokkal, gerendákkal. A késő Ming dinasztia mesterműve – kevés, de annál csodálatosabb faragásokkal. Rózsák és elefántok, felhők és geometrikus motívumok a „ház”-ság ornamentikában megfogalmazott lényegeként mutatkoznak a bécsi 21. Századi Művészetek Múzeumában. Utóbbi egy előre gyártott vasszerkezetű kiállítási épület, az 1958-as brüsszeli EXPO osztrák pavilonja, melyet lebontása után múzeumként szereltek újra össze Bécsben. Ennek fedett átriumába éppen befért a 14 méter magas szertartás-ház. A galériáról az ámuló nézők elé tárul az ősi architektúra és faragóművészet sok részlete.
A konceptművész megvásárolta a dél-kínai Jiangxiban élő ősi teakereskedő-család elhagyott szentélyét, és az 1300 darabból álló faépületet elhozatta Kínából. Újjáépítve, eredeti funkcióját elvesztve – szándéka szerint – a 21. század kaotikus kommunikációjának tárgya, műtárgya lett. A bábeli zavart a művész néhány mesterien faragott elem világító akril színű megfestésével is érzékelteti.
A múzeum átriumában megépített gyönyörű fa-emlék csupaszon is a teljességet sugározza. Három oldalról Ai Weiwei három kiegészítő munkája veszi körül, a szétesés, a töredékesség, a tradíció-pazarlás műtárgyaiként. Az egyik az ácsmunka feleslege, a faragványok még kupacba rakva is őrzik az eredeti ház kozmikus üzenetét. A második egy „szőnyeg”, amely több ezer ódon porcelán teáskanna törmelékéből áll össze – a szétesés szimbóluma. A harmadik műrész maga a föld: az aranyárban mért Pu-Erh teazúzalék összepréselt burkolata. Rajta, hasonló tea-falakból az ősi teaház-jelkép modellje: az installáció a szertartások, az ősök csarnoka megsemmisülésének konceptuális jele. A helynek azonban teaillata van. A pszichológia szerint a szagok az emlékezés legmaradandóbb hordozói. Az egész, négy elemből álló művet az Ai Weiwei-jel készült riportfilm egészíti ki, ahol művészfejedelemként beszél az átalakulás – áthelyezés traumájáról.
A múzeum telke, a régi Belvedere-palota kertjének maradéka – újabb adalék átalakuláshoz, a helyek mulandóságához. Maga a Belvedere a 20. század európai történelmének tanúja, itt írták alá a második világháború előtt az első, majd a második bécsi döntést. A palota ma a világ vezető múzeuma, a kultúra közvetítője. Ennek barokk vízmedencéje is egy Weiwei-installáció. Lebegő lótuszvirágok: 201 használt mentőmellény, a Földközi-tengeren át Európába menekülő/átváltozó százezernyi ember „levetett bőre”. Kafkai látomás.
A mentőmellények úszó f-betűt formáznak: a tapasztalat, a remény, a félelem és a vágyak jele – de Weiwei elárulja, mániája a provokatív „fuck” szócska. A medence peremén és a palota lépcsőházában kalandos sorsú antik kínai szobrok terelik a nézőt a Gürtel túloldalára, a modern múzeumába beépített Wang-féle szertartásépülethez. A Belvedere a kiállításhoz számos előadást, workshopot, tea-beszélgetést és Ai Weiwei építészeti jellegű munkáit bemutató vezetést is meghirdetett.