A balatoni szállodaépÃtészet késÅ‘modern öröksége
Értékelés a nosztalgián túl
Szöveg: Böröndy Júlia
Az 1956-os forradalmat követÅ‘ enyhülésekkel Magyarország, és vele együtt a Balaton idegenforgalma is fellendülhetett. A növekvÅ‘ nyaralótömeg igényeire egyértelmű válasz volt a férÅ‘hely-kapacitás bÅ‘vÃtése, ami magával vonta új szállodák épÃtését is. Az akkoriban korszerűnek számÃtó épületekkel szemben ma már számos kritikát fogalmaznak meg, nem aratnak egyöntetű tetszést sem a használói, sem a helyi lakosság körében. A jelenkori nézÅ‘pontokra reflektálva kutatásom a szakirodalom és archÃv folyóiratok tanulmányozásán túl egy saját vizsgálatra támaszkodik. Az e célra készÃtett kérdÅ‘Ãv a ’60-as, ’70-es évek siófoki szállodaépÃtészének mai megÃtélését mérte fel, kiértékelése pedig rávilágÃtott a téma ellentmondásosságára, valamint a helyiek és a potenciális használók véleménye között feszülÅ‘ ellentétekre. Az 1956-ot követÅ‘ lazÃtásokat követÅ‘en az életszÃnvonal látványos emelkedésnek indult, e folyamat következményeképp egyre többeknek nyÃlt lehetÅ‘sége az üdülésre. A tanulmányt alátámasztó kutatás kiindulópontja a fent vázolt helyzet, melyhez szorosan kapcsolódik a korszak szállodaépÃtészetének idÅ‘beli alakulása, áttekintése. A kérdés ugyanakkor nem csak a ’60-as, ’70-es évek viszonylatában érdekes: a késÅ‘modern szállodaépületek mai megÃtélését a szerzÅ‘ az elméleti kutatásra épülÅ‘ kérdÅ‘Ãvvel mérte fel.