Interjú Bányai Tamás és Haász Ferenc világítástervezőkkel

Szöveg: Somogyi Krisztina

A Fény Mestere díj kapcsán (lásd Téma rovatunk első írását) az első, 2015/16-os verseny győztesével, a 4-es metró világítástervezőjével, Bányai Tamás színházi világítástervezővel és Haász Ferenc építészeti világítástervezővel, a 2017-es Fény Mestere díj zsűrielnökével, számos középület külső és belső világításának tervezőjével Somogyi Krisztina beszélgetett.

A pályázatát az első Fény Mestere díjra a 4-es metró generáltervezője, a Palatium Építésziroda adta be. A metró és a fény kapcsán számos cikk született, a világon sokfelé díjazták a különböző metrómegállókat, és ezekben a fénykezelés mindig kiemelt méltatást kapott. Hogyan és mikor kapcsolódott a munkába, mi volt a feladata?

Ritka eset volt az életemben ez a közreműködés az építészettel, alapvetően színházi ember vagyok. Régi, de számomra nagyon fontos történet ez, sajnálom, hogy azóta nem kaptam építészeti témájú megkeresést. A metró tervezésének indításakor az építészek összehívtak egy nagyon tág, rendhagyó összeállítású csapatot: volt ott pszichológus, formatervező, engem is hívtak. Arról beszélgettünk, hogy ki mit gondol a metróról. Az addigi metróvonalakat nézve, ismerve a tömegközlekedés helyzetét – ami egyébként akkor még sokkal rosszabb volt – nagyon lelkesítő volt ez a párbeszéd, nagy ívű, nyitott, européer gondolkodás járta át. Amikor pedig megismertem a különböző állomásokat, olyanokat is, ahol jelentős mennyiségben volt természetes fény-alagút kapcsolat, még érdekesebb lett a munka. A Fény Mestere díjra egy állomással pályáztunk, mert Erő Zoltán, a Palatium vezető tervezője úgy ítélte meg, hogy nem érdemes gigaprojektet beadni, mert az nem összemérhető a többi pályaművel. Az Újbuda Központ állomást választottuk, mert az építészeti világítási koncepció ott született meg, ezt adaptáltuk további három állomásra.