A kert
Halmi-Horváth István festőművész
Az 1970-es években építették szüleim a családi házunkat és munkálták meg az azt övező kertet. Széles az utcafront, így a jó 8 méteres sávot is a családunk gondozza. Nyírfák és vérszilvák, valamint gyep került bele. Ez utóbbi a silány, törmelékes talajon nem igazán működött, később a fák árnyéka kombinálva a száraz, kavicsos talajjal korlátozta a beültethető növények fajtáit. Hosszú évtizedek kellettek ahhoz, hogy ez a rendkívül előnytelen terület (száraz, kavicsos, törmelékes talaj, kevés éves csapadék) tulajdonképpen a kert egyik legszebb része lett. Olyan növényekkel próbálkoztam, amelyeket gyorsan el tudtam szaporítani. Kezdetben ír borostyánnal próbálkoztam, ami egy bő évtizedig elegánsan takarta a talajt, azonban később szinte fékezhetetlen növekedést mutatott, ezért mennie kellett. A japán kecskerágó apró, tarka levelű fajtái viszont beváltak, folyamatosan szaporítottam a formázás miatt levágott hajtásokat dugványként, így aránylag gyorsan nagy felületet be tudtam ültetni. Az úttest felől klasszikus fagyalsövényt telepítettünk, ez határozott keretet ad a későbbi kötetlen beültetésnek. Már volt annyi tapasztalatom (rengeteg csalódással fűszerezve), hogy kihasználjam a száraz, árnyékos, előnytelen talaj adta lehetőséget. A kék levelű árnyékliliomok, amelyek többségét a csigák sem szeretik, illetve a klasszikus Hosta plantaginea a begyökeresedést követően jól bírják a szárazságot egy-két nagyobb öntözéssel. Az illatos, örökzöld boroszlánok kitűnően érzik magukat a törmelékes, meszes talajon, hasonlóképpen a japán törpeborbolya fajták (a színűkből azonban veszítenek a félárnyékban, de sebaj), mahóniák, japánbirsek (némi tápoldatos segítséggel), aranyvessző, kékgyökér és az atlantikus jukkák is szárazság esetén jobban kedvelik a félárnyékot, és ez még a virágzásukat sem befolyásolta. A sort a tiszafa törpe, gömb alakú fajtájából kialakított foltok és a szúrós csodabogyó zárja. Tavasszal az üres foltokban az egyszerű, lila virágú, illatos jácintok, csillagvirágok, fürtös gyöngyikék, nárciszok virítanak. Próbálkoztam több virágszínű kislevelű meténg fajtával, de nekik túl száraz a környezet, a nagylevelű agresszív Vinca majort pedig alig tudtam kiirtani, formátlan bozótot teremtett.
A legszárazabb, nyírfák alatti, már kerítésen belüli árnyékos előkertben csak a Géczi Jánostól kapott közepes termetű bambusz, a hunyorok, gyöngyvirágok, kínai szellőrózsa, kaukázusi borostyán és a tollas gyöngyvessző marad meg, minimális, alkalomszerű öntözéssel. A körülmények dacára dzsungelszerű borítást adnak. Elültettem itt három Paeonia Rockii tövet is, állítólag ez a fás bazsarózsa bírja a félárnyékot és a szárazságot. Élnek, lassan gyarapodnak, sajnos virág még nem volt rajtuk.
A fő kertrész a házat L-alakban átölelő terep, ami kezdetben zöldséges, később gyümölcsfák, gyep, szőlő birtokolta, később egy-két fát kivéve a gyep maradt, amelyből fokozatosan elhódítottam a későbbi ágyásokat. A kertészkedés komoly szenvedélyemmé vált, ezzel együtt a különböző növények gyűjtése is, ami a mai napig tart. Ha valamiből túl sok, azért nem félek változtatni. A kert már legalább négy komoly átalakuláson átment az 1990-es évek óta. Az L-alakú rész közepén nyílt gyep van, a szélein pedig szegélyágyak húzódnak a szomszéd ház (északi fekvésű) falát takaró alapcserjékkel , örökzöldekkel, lombhullatókkal keverten beültetve. Húsos som, tiszafa, ráncoslevelű bangita, érdeslevelű hortenzia, szibériai tarkalevelű som, cserjés hortenzia, japán hibatuja, nagylevelű hortenzia fajták (talajcserével), tölgylevelű hortenzia. Ezen az árnyékos szakaszon idén ültettem egy cseszömörcét is (van két törpe fajtám napon is, a Young Lady és a magyar nemesítésű Lilla), a Cotinus coggygria ‘Royal Purple’, pár óráig éri közvetlen napfény, majd kiderül, hogy válik be, mennyire tud színesedni félárnyékban. A japánbabérsom és a babérmeggy mindent megpróbáltatást kibír, száraz mélyárnyékban vannak. A szempont a szárazságtűrés és a gyors takarás volt. A cserjék és a gyep között árnyéktűrő évelőket ültettem, páfrányokat (a gyep öntözése miatt itt már valamivel nedvesebb a talaj), tűzesőket, széleslevelű salamonpecsétet, májvirágot, hamvas levelű rózsát, japán rózsafajtákat, japán szellőrózsát, a kétszer nyíló törpe orgonát a naposabb részre, fekete levelű bodzát.
Az L-alakú telekrész belső, naposabb oldalát tavaly alakítottam át jelentősen. A fő, tömegformáló cserjék megmaradtak, például a gömb és kúp alakúra nyírt tiszafák, a redős bangita, néhányat pedig erőteljesen megifjítottam (teltvirágú gránátalmák, téli bangita, japán kecskerágó, nyári orgonák, szíriai mályvacserjék). Korábban kb. 30 fajta sásliliom és japán szellőrózsa nőtt itt, de annyira agresszívvé váltak (illetve a sásliliomok elnyílás után csúnyán visszaszáradnak), hogy megváltam tőlük. A célom egy szárazságtűrő, kevesebb karbantartást igénylő, virágos szegély kialakítása volt. 45 rózsatövet ültettem, javarészt folyton nyíló kisvirágú pézsmarózsákat (bár kicsit félek a végleges méretüktől), néhány történelmi fajtát valamint 1-2 polyanthát, teahibridet. Elültettem kb.30 fajta kislevelű zsályát, az ágyások előterébe harangvirágok, ördögszemek, margaréták, kúpvirágok kerültek többek között. A rózsák között még korai virágzású interspecifikus paeonia hibridek, Daphne transatlantica-k , püspöksüvegek, lángvirágok. A hagymásokat többek között kb. 20 fajta liliom, 8 fajta díszhagyma, tulipán, nárcisz, prérigyertya képviselik így tavasszal és nyáron is mindig van nyíló virág.
A kert hátsó részén emelt ágyásban paradicsom, paprika és fűszernövények növekednek mindennapos fogyasztásra. A leghátsó sarokban egy fedett, két oldalról nyitott nyárikonyhát építettünk, mellette kemencével. Sok családi, baráti eseménynek ad helyet, kellemes itt üldögélni. Az asztal mellett a kert nagyobbik része átlátható, szinte nyiladékszerűen, középen gyeppel. Így sokkal nagyobbnak látszik, mint amilyen valójában. A kialakítás konkáv, a kerítést eltakarják a cserjék, így az utcán elültetett fák, cserjék részévé válnak a kertnek. Van még egy délkeleti fekvésű, leburkolt teraszrészünk is, itt délután kellemesebb, akkor, amikor a ház árnyéka rávetül. Konténeres leander gyűjtemény veszi körbe, színes, illatos, vidám, és ami a legfontosabb, közel a kerti csaphoz.