A MÉSZ története 1902-1948 között
A Magyar Építőművészek Szövetségének működési keretei
Szöveg: Baku Eszter, Csernus Éva
A MÉSZ szervezeti felépítésének fő pilléreit egészen a második világháborút követő időszakig az igazgatóság, a bizottságok és a fegyelmi tanács jelentették. Ezek összehangolt munkája képezte azt a szilárd alapot, amely lehetővé tette mind a művészeti/kulturális, mind pedig az érdekképviselet terén az újabb és újabb feladatok vállalását. E három pillér alapvetően a szervezet belső adminisztratív/gazdasági, szakmai/kulturális és érdekképviseleti kérdéseinek rendezésére szolgált. A MÉSZ tevékenysége az Alapszabályban megfogalmazott célkitűzésekhez igazodva alapvetően két részre bontható, kulturális és érdekképviseleti feladatok ellátására. A kulturális tevékenység elsősorban a fent ismertetett bizottságok munkájaként valósult meg, s olyan eseményekben realizálódott, mint tanulmányutak szervezése az egyes MÉSZ-tagok jelentős épületeihez, szakmai beszélgetések, előadások rendezése, valamint hazai és nemzetközi kiállítások létrehozása. Az építészek szakmai képviseletét hivatott ellátni az alapszabályban is rögzített intézmény, az úgynevezett Fegyelmi Tanács, amely kamarai jelleggel bírt.