Szöveg: Zubek Károly

Az elmúlt időszakban későmodern építészeti örökségünk többször vált az építészeti diskurzus központi témájává, habár többnyire ez egy-egy ház veszélybe kerülése, bontása kapcsán történt meg. Csak néhány példát említve, a budavári Országos Villamos Teherelosztó vagy épp a Diplomata ház lebontása kapcsán is felbolydult az építészet iránt érdeklődő közvélemény. Eközben a társadalom jelentős része felől apátia, gyakran ellenszenv figyelhető meg a modern-későmodern épületek iránt. Utóbbi mögött számos indok állhat, amelyek felfejtése rendkívül komplex folyamat. Ugyanakkor tényként kezelhető, hogy nincs egy olyan társadalmi elkötelezettség későmodern építészetünk iránt, amely ezt az örökségét megfelelően tudná kezelni. Ennek kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy építészként milyen eszközeink vannak, amelyekkel mindez új kontextusba helyezhető, és a társadalmi aktivitás megteremthető. A tanulmány a lehetséges kommunikációs csatornák egy speciális típusával, az online térbe lépve kíván választ keresni arra a kérdésre, hogy melyek azok, akár a hagyományos építészeti eszköztáron túlmutató módszerek, amelyek segíthetnek későmodern építészeti örökségünk társadalmi feldolgozásában. Ezeket a lehetőségeket egy esettanulmány során: egy jelentős későmodern örökséggel rendelkező település, Balatonalmádi modern örökségének online kommunikációján keresztül járja körbe.