A Budaörsi és a Helsinki-Malmi repülőtér közötti párhuzamok

Szöveg: Csengel Péter, Csengel-Plank Ibolya

Európa régi repülőterei között ma is létezik kettő, amelyek bár távol fekszenek egymástól – az egyik Helsinkiben, a másik Budapesten –, szembetűnő hasonlatosságot mutatnak. Alaprajzuk, a központi kör alakú forgalmi épületükhöz kapcsolódó oldalszárnyaikkal, a levegőből nézve egy repülő madár alakját formázzák. Annak ellenére, hogy az ív és a kör a funkcionalista építészetben általánosan használt elemek, meglehetősen ritka az olyan légikikötők száma a két világháború között, ahol az alaprajz kiindulópontja egy teljes kör. A tanulmány szerzőinek figyelmét elsősorban a Budaörsi repülőtér (1937) és a Helsinki-Malmi repülőtér (1936–1938) formai és alaprajzi hasonlósága keltette fel, és kutatásaik első szakaszában a tervrajzok elemzésével tettek kísérletet az építéstörténeti párhuzamok kiderítésére. A kutatások azt bizonyították, hogy a közös kapcsolódási pontokat – a megvalósult épületek teljesen nyilvánvaló formai azonossága ellenére is – először a koncepciótervek között kell keresni. A helyszíni bejárás során szerzett tapasztalatok révén ugyanakkor szembetűnővé váltak azok a lényeges különbségek is, amelyek a két repülőtérről készült fényképeken szinte jelentéktelennek és marginálisnak tűntek, a valóságban azonban mégis meghatározók.