Kelet, Nyugat
Spaces of Intensity. 3h architects, Birkhäuser Verlag, Basel, 286 o.
Szöveg: Götz Eszter
2020 végén megjelent a svájci Birkhauser kiadónál egy kötet a 3h építésziroda munkáiról. Az előző mondat magától értetődő ténynek tűnik, holott egészen kivételes dologról van szó, hiszen kortárs magyar építészek munkái nagyon régóta nem keltették fel annyira a nyugat-európai érdeklődést, hogy egy olyan kaliberű kiadó, mint a Birkhauser, egy ilyen pompás, angol nyelvű monográfiát szenteljen nekik. Utoljára 1996-ban publikált magyar építészről a Birkhauser, ekkor jelentette meg Jeff Cooks Makovecz-monográfiáját. Óriási hordereje van tehát a kötetnek, és ezt a szerkesztője, Claus Käpplinger rendkívül értő módon kezeli. A Csillag Katalin és Gunther Zsolt építészpáros által vezetett 3h munkásságát ugyanis minden lehetséges ponton a magyar építészet jelenlegi és közelmúltbeli helyzetével együtt kínálja elemzésre. Maguk az építészek is ezt használják kiindulópontnak a megépült munkákat vagy a terveket röviden bemutató szövegeikben, de Moravánszky Ákos bevezetője, a két felkért szerző, Holger Kleine és Olaf Bartels építészettörténészek, és a Gunther Zsolt által írt esszé is folyamatosan visszatérnek ehhez az origóhoz. Ezáltal a kötet jelentősége megfordul: nem egy magyar építésziroda mutatkozik be a világnak, hanem párbeszéd indul a kétféle gondolkodásmód között, bármiféle hierarchikus viszonyt mellőzve. Számomra ez a legrokonszenvesebb ebben a műben, amit jó szívvel nevezhetek inkább műnek, mint könyvnek. A Spaces of Intensity ugyanis legalább annyira a vizuális műfajhoz tartozik, mint a verbalitáshoz. Az egyes szöveges részek között hosszú fotóesszék kapnak helyet, amelyek szintén nagyon beszédesek. Nm csupán az iroda munkáit mutatják, hanem a mai magyarországi építészeti közeget, tereket és pesti gangokat, egy-egy részletet Lajta Béla épületeiről, egy lépcsőházat, egy fényjátékot, gyártócsarnokot, országút melletti fákat, szalmafedelű vályogházakat és a Szabadság híd pilléreit. Csupa olyasmit, ami folyamatos inspirációt jelent a 3h iroda építészeti gondolkodása, de kitágítva az egész magyar építész társadalom számára. Ebben a közegben a megvalósult házak otthonosan vannak jelen, és bármiféle történeti ismeret nélkül is képet kap az olvasó arról, hol, hogyan és miért alakult így a 3h építészeinek markáns gondolkodásmódja.
A kötet szerkezeti és gondolati felépítése egyszerű és jól áttekinthető.