Fablabok és a barcelonai Fab10 fesztivál

Szöveg: Botzheim Bálint

A szociális építészet mai formája leginkább abban tér el a korábbitól, hogy már nem kizárólag az építészek és a döntéshozók közötti párbeszéd határozza meg, mi és hogyan épüljön. Előtérbe kerül az építész és a közösség közötti köztelen párbeszéd, sőt a közös építés folyamata is.
A fablab mozgalom története a MIT 2001-ben alapított Center for Bits and Atom laborjából, indult, kiötlője és vezetője Neil GershenFeld professzor. Mottója: „Adj a hétköznapi embereknek a megfelelő eszközöket, és ők rendkívüli dolgokat fognak alkotni.” A fablab sokoldalú közösségi műhely, amelyben bárki használhatja azokat a technológiákat, amelyek jellemzően elég költségesek, emiatt csak az ipari felhasználók számára elérhetők. Digitális gyártástechnológiáról beszélünk, olyan eszközökről, mint a CNC, vagy a 3D nyomtató. A fablab ezeket kapcsolja össze a csináld­–magad mozgalom céljával. A lépték igen változó, az egészen apró akár ékszer méretű dolgoktól az épületek előregyártásáig terjed. A jól körülírt működési modellnek köszönhetően néhány év alatt a világ számos pontján elterjedt a fablab gyakorlata, 2016 végén összesen 713-ról volt adat.

A 2014-ben megrendezett barcelonai fab10 fesztiválnak magyar vonatkozása is volt. A hívószó ez volt: From Fab Labs to Fab Cities. A mögötte rejlő gondolatot Neil Gershenfeld ragadta meg a legjobban. Szerinte a fablabok alapkövei lehetnek egy új gazdasági modellnek, amellyel kiváltható a mostani, újabb és újabb válságokat generáló gazdasági szisztéma, amely ezt mondja: „Állítsd elő a terméket ott ahol a legolcsóbb, majd csomagold és szállítsd oda, ahol szükség van rá, legyen az akár a világ másik felén.” Az új modell szerint a fablabok segítségével helyben állítható elő mindaz, amire szükség van. A közösség önellátóvá válhat, a helyi gazdasági ökoszisztéma működésbe hozásával megszűnik a globális gazdaságtól való függés. Ezt demonstrálta a Fab Condenser pavilon, melyet a fesztivál ideje alatt, egy hét alatt építettek meg közösségi tervezés alapján, helyi építőanyagokkal, a fablabban készült előregyártott elemekből. A pavilon tervezésénél meghatározó szerepet játszott a parametrikus modell, melynek elkészítésében vezető szerepet vállalt a magyar származású Bükösdi György építész, aki először az IAAC-ben tanult, majd saját tervezőirodát alapított és jelenleg is Barcelonában él.