Mintaszerű kutatás
Haba Péter Opus Mirabile-elismerése
Szöveg: Lővei Pál
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottsága 1995-ben alapította a mindig az előző év legjobb művészettörténeti publikációinak díjazására szolgáló Opus Mirabile-elismerést. A bizottság eleinte két, jó ideje már három kategóriában értékeli, majd az Akadémia székházában ünnepi összejövetelen a bizottság egy-egy tagja méltatja a legkiválóbb műveket. A sorban huszonhatodik ünnepségre a járvány miatt egy éves késéssel, 2021. december 10-én került sor az Akadémia székházában, a 2019-es év díjazottjainak méltatásával. Az egyszerzős tanulmányok, monográfiák közül nagyon sok szavazatot kapott Haba Péter Magyar ipari építészet 1945–1970 című monográfiája, amelyet a Terc Kiadó jelentetett meg.
Az Opus Mirabile-elismerések odaítélésének egyik lehetséges szempontja, hogy a díjazott mű különleges, úttörő, „innovatív” legyen. Haba Péter Magyar ipari építészet 1945–1970 című monográfiája mindenképpen ilyen. A szerző a pályájának egy értékes évtizedét szánta rá – nemcsak mint művészettörténész volt ebben első, de építész kutatók sem igen foglalkoztak eddig behatóbban a témával. A munka kiemelkedő újdonságértékét jól mutatja a 15 oldalnyi bibliográfia. A mintegy hét és félszáz tétel döntő többsége magában a vizsgált korszakban született, és alapvetően a tárgyalás forrásbázisát alkotja. A korabeli írások vizsgálata a szakmai és esetenként a társadalmi hatást is bemutathatóvá teszi, az építészet- és építéstörténeten túlmenően a társadalomtörténet számára is használható eredményekkel kecsegtetve.