Ótestamentum, új építészet
A modernizmus judaikus-zsidó gyökerei, 1848‒2000, 2. rész
Szöveg: Klein Rudolf
Az esszé két része, amely a Magyar Építőművészet folyóiratban jelent meg, a judaikus-zsidó örökség és a modern építészet közötti összefüggéseket kutatja. Az első rész, amelyet 2022/6. lapszámban közöltünk, érintette a judaikus anikonizmus kérdését Adolf Loos térkoncepciójában, valamint általában a mon(ote)izmus és a zsidó messianizmus modern építészetre gyakorolt hatását. Rövid ismertetést olvashatunk benne a felvilágosodás kora utáni építészetre gyakorolt judaikus és zsidó hatásról is. A most közölt 2. rész tágabb kontextusban értelmezi az említett kérdéseket. Röviden áttekinti a judaizmus hatását a nyugati építészettörténet egészének alapvető tér-elméleti koncepcióira. Foglalkozik a 20. századi kozmológiákra és modern építészetre gyakorolt zsidó/judaista hatással Albert Einstein, illetve Hermann Minkowski tudományos eredményeinek nyomán. Elemzi azt is, hogy miként ihlette meg Einstein világképe a modern művészek gondolkodását, például Moholy Nagy Lászlóét és El Liszickijét, illetve minként hatott mindez Sigfried Giedion építészetelméletére, mely kijelölte az új építészet útját.