Mentsük meg a betonszörnyeket
DAM, Frankfurt, 2017. november 9. – 2018. április 2.

Szöveg: Szegő György
Fotók: DAM

Az 1950-es, 60-as, 70-es évek brutalista építészetét először tekinti át világpanoráma-kiállítás. A mentőszándék mögött a Frankfurti Építészeti Múzeum és a Wüstenrot Alapítvány összefogása áll. Egy kiinduló adatbázis 1000 példával és modellekkel szélesíti ki a tárlat fotó- és tervanyagát (http://www.sosbrutalism.org/).
A kiállításon központi szerepet kap a beton brut francia kifejezés, amit magyarul előbb híven nyersbetonnak, majd látszóbetonnak fordítottunk. a tárlat legkorábbi csúcspéldái: Alfred Neumann-Zvi Hecker-Elder Sharon az izraeli Bat Yam-i városházával (1961–1963), illetve Claude Perrault-Paul Virilio a Sainte Bernadette de Banley Nevers-i templommal. Előbbi fotóján balett-táncos ünnepli a házat – ahogyan Nicolas Schöffer egyik mobil plasztikájának 1960-as évekbeli performanszán Maurice Béjart táncosai üdvözölték a szép új világot – éppen a Marseille-i Unité d’Habitation nyersbeton tetőplasztikáival a háttérben. Az előzményekben benne vannak a pusztulásra utaló építmények is, Virilio második világháborús náci bunker-apoteózisa és az új Izrael holokausztból való feltámadásának építészeti metaforái – amit bizarr prológusként most éppen egy német múzeumban láthatunk.