Budapesti szocreál lakóépület-együttesek

Szöveg: Kissfazekas Kornélia

Az államszocialista országok folyamatait feldolgozó kutatások között az 1950-es évek időszakának városépítészete még mindig kevéssé kedvelt terület. A politikai befolyásoltság, a diktatórikus rendszer mindent átható ideológiai alapú direktíváinak emléke, akár személyes tapasztalata sokakban máig ellenérzést kelt a korszak városépítészeti, építészeti produktumaival szemben. A közelmúlt egy–egy felújításának sikere változtatott némileg a hangnemen, de ezek jellemzően fontosabb középületek, városközponti épületegyüttesek, melyek már az építésük idején is megkülönböztetett figyelmet kaptak. A lakóépületek, épületegyüttesek szerepe, helyzete azonban ettől lényegesen különbözött, és tervezésük egészen más mozgásteret biztosított az építészeknek. Az 1950-es évek elejétől tucatjával tervezték azon épületcsoportokat, melyekkel szemben az elsődleges igény a hiányzó lakásállomány mielőbbi pótlása volt. A változó minőségű lakások, a gyakori építészeti sablonok mellett és a sokat kritizált beépítési módok ellenére e telepek egy fontos szempontból kiállták az idő próbáját.