A nyelvi-, a kulturális- és a képi fordulat után immáron a Visual Culture világában élünk. Rochester és Irvine (University of California) után ma már Calcuttától Oslóig számtalan helyen oktatják a vizuális kultúrát, a diskurzusnak fontos és rangos akadémiai fórumai is vannak, ahol olyan nemzetközileg elismert professzorok tanulmányai olvashatók, mint W. J. T. Mitchell, Mieke Bal és Martin Jay. A Visual Culture intellektuális trendje pillanatnyilag a topon van, s ez talán annak köszönhető, hogy egyesül benne a kortárs kritikai elmélet kifinomult intellektualitása és a kortárs popkultúra szemet gyönyörködtető és/vagy húsba vágó élményvilága.
A Magyar Iparművészeti Egyetem Vizuális Kultúra Kutatócsoportjának és az Enigma folyóirat Bán Zsófia által szerkesztett „Vizuális kultúra” tematikus számának köszönhetően talán a magyar közbeszédben is témává válik majd a vizuális kultúra kutatása. Az Enigma tanulmányaitól eltekintve azonban továbbra is viszonylag kevés magyar nyelvű szöveg áll az olvasó rendelkezésére ahhoz, hogy a kérdésről alaposabban tájékozódjon. E hiányt próbálná enyhíteni a régi-új Magyar Építőművészet internetes vizuális kultúra rovata.
A hiány persze bizonyos tekintetben nézőpont kérdése, a Visual Culture Amerikában egy nagyon progresszív, nagyon divatos diskurzus, amely kiváló érzékkel válogat a korábbi teóriák, technológiák és kulturális produktumok köréből. Ennek köszönhető, hogy a mai vizuális kultúra kutatás horizontjának számos szerzője magyarul is olvasható (erről egy irodalomjegyzék tudósít első számunkban), a diskurzus egésze azonban még teljességgel feltérképezetlen – éppen erre teszek kísérletet bevezető tanulmányomban, az eredet kérdéseire összpontosítva.
A teória kérdései önmagukban is szórakoztatóak, különösen akkor, ha a bejárt terület magában foglalja a high-tech tárgy- és képalkotás és a hollywoodi film noir elemzését éppúgy, mint a pszichoanalízis és a posztkolonializmus kérdéseit. A vizuális kultúra kutatás egy Teória utáni teória, adekvát képe talán a kaleidoszkóp lehetne. Rovatunkban azonban szeretnénk egy-egy pillanatra mégiscsak megállítani az időt, s néhány apró részletet alaposabban is megvizsgálni. Először olyan aktuális témákkal kezdenénk, mint a múzeum vizualitása és a holokauszt képi reprezentációja, majd később a design, az interdiszciplinaritás, a kortárs képzőművészet, a popkultúra és a film látványosságaira is sor kerül.
A cél az, hogy az angol-amerikai-(német) Visual Culture legprogresszívebb fejleményeit, és a magyarországi vizuális kultúra kutatás legfrissebb hajtásait egyaránt bemutassuk. Ráadásul ezt úgy szeretnénk tenni, hogy az elmélet mellett a gyakorlat se szoruljon a háttérbe. Vagyis aktuális művészeti eseményeket fogunk szemlélni és szemlézni a vizuális kultúra kutatás szempontjai szerint. Például: az első négy számban ennek megfelelően szó lesz az új budapesti Ludwig Múzeumról és gyűjteményéről, Art Spiegelman Maus című képregényéről és a Szithek bosszújáról (Star Wars – Episode III.) is.

Hornyik Sándor
szerkesztő