Kőrössy Albert Kálmán

A szecesszió sztereotípiái és etimológiai problémája

Szöveg: Baldavári Eszter

„Csak a Könyv kapcsol múltat a jövőbe”
(Babits Mihály)

A magyar századforduló egyik legtehetségesebb építésze, Kőrössy Albert Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából Díszítőérzékkel átszőtt tudás címmel kiállítást rendezett a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. A budapesti Ráth György-villában, majd az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Kőrössy által tervezett épületében látható tárlat 2019 novemberében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba költözött, a Wenckheimpalota átriumába és lépcsőházába.
A kiállítás megnyitóját tudományos konferencia előzte meg, amelynek címét Babits Mihály A magyar Könyv ünnepére című versének részlete ihlette, aki az egykori – Kőrössy által tervezett – tisztviselőtelepi gimnázium tanára volt. A Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Váci utcai Philanthia virágüzlet, a temesvári Ligeti úti híd vagy a Nádor utcai OTP székház épületének tervezője az édesapja halála után jelentős pénzösszeget ajánlott fel Bárczy István főpolgármesternek egy budapesti fiókkönyvtár létrehozására. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az építész kapcsolata adta az ötletet a konferencia megszervezésére, melyen a meghívott előadók a tervező munkásságán túl a könyvtár építéstörténetét és legutóbbi felújítását, valamint a századfordulós Budapestet is bemutatták. A szakmai eseményen e sorok szerzője tartott előadást Kőrössy Albert Kálmán munkásságáról, aki 11 éve tartó kutatásának eredményeit ismertette.
Kőrössy munkássága sokáig fehér folt volt a művészettörténettel foglalkozó szakirodalomban, leginkább Lechner Ödön követőjeként utaltak az építészre. Kőrössy Albert Kálmán (1869–1955) Neumann Albert néven látta meg a napvilágot Szegeden.2 Budapesti tanulmányai után Münchenbe ment, ott Friedrich von Thiersch volt mestere, akit a németországi neobarokk építészet mestereként tartunk számon, de kevesen tudják, hogy munkássága végén már a korai Jugendstil formái hatották át műveit, elsősorban a müncheni Bogenhausen városrész környékén épült bérházait. Kőrössy diplomás építészként hazatérve Hauszmann Alajos irodájában helyezkedett el, ahol olyan nagyszabású építkezésekben vett részt, mint a Kúria vagy a New York-palota. Ebben az irodában ismerkedett meg Sebestyén Artúr építésszel, akivel később rövid időre társult.